A következő nagy kérdés, hogy melyik iskolát válasszuk. Mik azok a szempontok, amiket érdemes figyelembe vennünk a döntés meghozatalakor?

Triviális, de annál fontosabb alapelv: a gyereknek választjuk az iskolát, nem magunknak. Persze nagyon fontos, hogy a szülő olyan iskolába járassa a gyerekét, ami neki is tetszik, de végső soron a gyerek az, aki a hét nagy részét a választott iskola falai között fogja tölteni. Rengeteg olyan tényező van, amit természetesen nem tudunk előre megjósolni, de azért van néhány szempont, amit érdemes átgondolni.

• Ki lesz a tanítója, milyen tanárok fogják tanítani? Iskolai nyílt napokon az ismerkedésre is van lehetőség. Egy ilyen alkalom során képet kaphatunk arról, milyen típusú személyiség a tanító, milyen tanítási elveket alkalmaz, mennyire elkötelezett, hogyan beszél a diákokról, és mennyire illik a habitusa a gyerekünkhöz. Ha a találkozás során nem érezzük úgy, hogy szívesen rábíznánk a gyerekünket, érdemes tovább keresgélni. Ha van rá lehetőség, a nyílt napokon vegyenek részt a gyerekek is, ismerkedjenek meg ők is a tanítókkal, tanárokkal. Látva azt, hogy ők hogyan érzik magukat egy adott iskolában, könnyebb lehet a szülők számára is a döntés. Nagyobb gyerekek, kamaszok esetében még lényegesebb bevonni őket a döntéshozatalba. Az ő korukban nagyon fontos tapasztalat, hogy meghallgatják és figyelembe veszik őket az ilyen döntésekben, nem pedig a fejük felett történik minden fontos elhatározás.

• Miket szeret csinálni a gyerek? Ha tehetséges valamilyen területen (zene, rajzolás, sport), akkor el lehet gondolkozni speciális, tagozatos iskolákon. Ne feledkezzünk meg arról, hogy gyakran ezekre a helyekre külön felvételi szükséges, tájékozódjunk időben! A két tannyelvű iskolákban jellemzően túljelentkezés van, érdemes tehát minél hamarabb utánanézni, mikor és hogyan kell felvételizni ezekbe az intézményekbe.

• Mennyire siker- és teljesítményorientált az iskola? Sok gyereket a versenyhelyzet és a magas elvárások kifejezetten motiválnak, de vannak olyanok is, akikből ez a fajta hozzáállás szorongást vált ki.

• Természetesen a gyerek igényei mellett nagyon fontosak a mi benyomásaink is. Ha úgy érezzük, nem járnánk szívesen egy adott iskolába, akkor őt is nehéz lesz a hét öt napján ott hagyni.

• Nem árt még a beiratkozás előtt körbejárni az iskolákat, kicsit megtapasztalni az ottani atmoszférát. Van udvar, elég tér a gyerekeknek a játékhoz? A falak fehérek, vagy sok-sok gyerekrajz díszíti őket? Mit látunk a már ott tanuló gyerekeken: élvezik az ottlétüket, vagy inkább frusztráltak, szorongók?

• Fontos szempont lehet, hogy az iskola ne legyen túl nagy távolságra az otthonunktól. Járjunk utána, melyik iskola tartozik körzetileg hozzánk, érdemes először azt az iskolát jobban megismerni.

• Állami/alternatív fenntartású/egyházi iskolák?

Hiba lenne azt feltételezni, hogy egy állami iskola nem nyújthat ugyanolyan minőséget, mint egy magániskola. Végső soron a pedagógusok azok, akik életet visznek egy tanórába, és ez nem a magániskolák kiváltsága.

Jelenleg körülbelül 40 modern alternatív iskola működik Magyarországon. A legismertebb reformpedagógiai iskolák a Waldorf és a Montessori. Az alternatív iskolák többsége magánfenntartó (alapítvány vagy egyesület) kezében van, így a szülőknek havonta/félévente tandíjat kell fizetni. Ugyanez a helyzet a nemzetközi iskoláknál is. Bár minden pedagógiai irányzat és alternatív iskolai program más és más, közös bennük a gyerekközpontú nevelési szemlélet és a pedagógiai differenciálás, vagyis az iskola alkalmazkodik a gyerekek egyéni igényeihez. Ha ilyen iskolákban gondolkozunk, a budapesti családok előnyben vannak: a fővárosban működik a magán- és alapítványi iskolák 37 százaléka.

Összességében: tájékozódjunk több forrásból, de tartsuk szem előtt, hogy nincs két ugyanolyan gyerek: ami az egyiknek bevált, nem biztos, hogy a másiknak is beválik.

Hasznos linkek:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/tankotelezettseg/tankotelezettseg_halasztasa