Jelenlegi hely

A kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

Dr. Csányi Vilmos professzor kommentárjával
Vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek?

A világon most először sikerült kimutatni, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban azt találták, hogy a kutyaagy érzékeli, ha emberi beszédet hall, és más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán. A kutatás a NeuroImage c. folyóiratban jelent meg*. 

"Pár éve költöztem Magyarországra Mexikóból, hogy az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjánál kezdjem meg a posztdoktori munkámat. A kutyám, Kun-kun is velem jött. Mikor megérkeztünk Budapestre, elgondolkodtam, vajon feltűnik-e neki, hogy itt más nyelven beszélnek az emberek, hiszen addig lényegében csak a spanyol nyelvvel találkozott” — meséli Laura V. Cuaya, a cikk első szerzője. “Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek? Hiszen nem tanítjuk őket kifejezetten arra, hogy hogyan hangzik egy adott nyelv. Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk, amiben Kun-kun és 17 másik kutya vett részt. A kutyák mind ki lettek képezve arra, hogy képesek legyenek mozdulatlanul feküdni az MR készülékben a vizsgálat alatt. Minden résztvevő kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt. A kísérlet során A kis hercegből játszottunk le nekik részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsuk az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottunk. Ezeket az ingereket arra használtuk, hogy megnézzük, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között.” 

A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem-beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözött az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak az ingerek. A kutatók ugyanakkor arra nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem-beszéddel szemben. "A kutyaagy, hasonlóan az emberek agyához, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli" — magyarázza Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerzője.

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Ráadásul minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet. “Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve” — folytatja Hernández-Pérez. 

“Először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség" — összegzi Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.** 

“Az érdeklődőknek pedig azt is elárulhatom, hogy Kun-kun ugyanolyan jól érzi magát itt, mint Mexikóvárosban. Életében először látott havat és imád a Dunában úszni. Reméljük, hogy a többi kutyatársával együtt továbbra is segít majd nekünk abban, hogy egyre jobban megértsük a beszédészlelés evolúcióját” — mondja Cuaya.  

Forrás: ELTE Etológia Tanszék sajtóközleménye

Fotók: Kubinyi Enikő. Raúl Hernández

----

*Speech naturalness detection and language representation in the dog brain (szerzők: Laura V. Cuaya, Raúl Hernández-Pérez, Boros Marianna, Deme Andrea és Andics Attila).

** Galériánk 7. képén dr. Andics Attila Barackkal

 

Dr. Csányi Vilmos kommentárja

"Kutyás előadásaim, beszélgetéseim során gyakran kérdezik tőlem, hogy mikor fognak beszélni a kutyák. Általában 50 évet mondok, már vagy húsz éve. Ez persze humor. Régi tanítványaim hallani sem akarnak erről a lehetőségről, köti őket a tudományos munkák értékelésének fegyelme.  Én már szabad vagyok és azt látom, hogy egyre több olyan adat kerül elő, ami a beszélő kutya irányába mutat, és ebből a legtöbbet éppen az Etológiai Tanszéken fedezték fel. A beszámolóból kiderült, hogy a kutyák megkülönböztetik a különböző nyelveket, egy korábbi kísérletből az derült ki, hogy a kutyák, akárcsak a gyerekek, a hallott hangfolyamból képesek a szavakat leválasztani.  Ezek a kísérletek persze nem a beszéd képességéről szólnak, de előfeltételei annak. A legfontosabb előfeltétel az, hogy valaki képes legyen  az egyszerű nyelvi közlést megérteni. A kutyák biztosan nem értik a komplex gondolatokat, de sok kisebb szót igen, erről minden kutyatulajdonos beszámolhat. A megértés után jöhet a saját nyelvszerű hangadás. Janka kutyám számos egyszerű hangot hallat, aminek sajátos jelentése van, be akar jönni, öt óra van, el kéne indulni, abból a finom falatból szeretnék egyet,  megjött kutyabarátja és hasonlóak. Annak idején az ember is ilyen egyszerűen kezdhette. A mai időkben meg némi genetikai segítséggel fel is gyorsíthatnánk a folyamatot. Én bizakodó vagyok, ötven év…"

 

 

Kepgaleria: 
Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. december–2022. januári számában
ezekről olvashat:

2021 december–2022. január

  • Megérteni az érthetetlent

  • Miért égessük el a régi naplóinkat – avagy miért ne?

  • KÖRVONAL

    A rockzenészek között pszichológus, a pszichológusok között rockzenész
    Beszélgetés dr. Kőváry Zoltánnal

  • A „Kell” és a „Lehet” családok – 1.

    Boldog karácsonyt!

  • A jó apa pénzt keres, míg anya babázik?

  • Matekon is talpig sminkben

    Kamaszok és a „képernyő-én”

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek

    Ajándékozzunk! De hogyan?

  • Találkozás a kísértetekkel

  • Agyi sérülés és viselkedésváltozás – Phineas Gage esete

  • Mi kell a sportolónak?

    Az elégtelen edző-sportoló kommunikáció hátulütői

  • Figyelsz te egyáltalán?

  • A valóság vékony fonalán függve

    Virtuális valóság alkalmazása függő betegek kezelésében

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

„A határmezsgyén létezés mindig nagyon fontos volt az életem során, mert így sosem éreztem azt, hogy túlságosan meg kell felelnem az elvárásoknak.”

A fejlődéslélektani kutatásokban a nyolcvanas évektől kezdve a bevonódó, gondozó apák kapták a főszerepet.

Létezik egyáltalán olyan helyzet, ahol a megjelenés, a stílus nem számít? Ha létezne, aligha volna globálisan évi 1.900.000.000.000 dolláros iparág a ruhák és cipők...

87 éves korában meghalt Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, aki a boldogság kutatásáról, a flow fog

Adatközlőink a szakítás indokaként egy igen prózai okot neveztek meg; azt, hogy szerelmüktől nem kaptak kódot okostelefonja képernyőzárjának feloldásához.

Van, akinek sikerül megtalálni élete párját (vagy hosszabb időre szóló partnerét), mások azonban bolyonganak az útvesztőben...