Jelenlegi hely

A „Kell” és a „Lehet” családok

Boldog karácsonyt!
A sok „kell” beárnyékolja az együtt töltött időt.

A „KELL” szülő megmondja, hogyan kell lennie a dolgoknak: hogyan kell bevásárolni, nyaralni, tanulni, takarítani… Kontrollál, irányít – és elvár. 

A „KELL” szülő környezetében nincs lazulás, kikapcsolódás, nincs szórakozás, ott csak feladatok vannak. A „KELL” szülő általában önmagában bizonytalan, gyenge énerejű személyiség. Sérülékenységét nehéz, traumatikus gyermekkora, az érzelmi biztonság megélésének hiánya, kritikus-bántalmazó vagy hiányzó szülő táplálhatja. A gyenge, bizonytalan én, az alacsony önbizalom s az ezzel együtt járó szorongás megnehezíti az adott helyzet által kívánt rugalmasságot, a változtatások megvalósítását – viszont a merev kellek biztosítják számára a  kiszámíthatóságot.

A „KELL” szülővel való együttélésre nem a nyugalom, nem a jókedv, sokkal inkább a feszült hangulat, az idegesség, a sértődöttség vagy a kontrollálatlan indulatok felszínre törése jellemző. Az ilyen szülővel együtt élő gyerek, esetleg társa is úgy érezheti magát, mint az elefánt a porcelánboltban, mintha vékony jégen lépegetne. Sosem lehet tudni, mikor miből lesz veszekedés, dühroham. Mindent úgy kell csinálni, ahogy a „KELL” szülő akarja, az ellenvélemény, más ötlet veszélyes lehet. A gyerekek bűntudatot élnek meg, hiszen ha a „KELL” szülő ideges vagy sértett, egyértelmű, hogy az engedetlen, mást akaró gyerek miatt érez így. Mindennek elkerülése érdekében a családtagok próbálnak a kedvében járni – saját szükségleteiket háttérbe szorítva.

Vannak persze olyan családok is, ahol a szülők megengedőek, képesek ráhangolódni a gyermekeik és saját maguk igényeire, szükségleteire. Akik mind gyermekük, mind saját rzelmi állapotukat képesek dekódolni és annak megfelelően dönteni, változtatni, akár az adott pillanatban is. Az egyik legnagyobb ajándék, amit a szülők gyermekeiknek adhatnak, ha képesek ráhangolódni szükségleteikre, és nem arra az érzelemre reagálnak, amit a gyermek szükséglete bennük okoz, például a saját szorongásukra. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, tisztában kell lenniük gyermekeik alapvető érzelmi szükségleteivel.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2021. 6. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. december–2022. januári számában
ezekről olvashat:

2021 december–2022. január

  • Megérteni az érthetetlent

  • Miért égessük el a régi naplóinkat – avagy miért ne?

  • KÖRVONAL

    A rockzenészek között pszichológus, a pszichológusok között rockzenész
    Beszélgetés dr. Kőváry Zoltánnal

  • A „Kell” és a „Lehet” családok – 1.

    Boldog karácsonyt!

  • A jó apa pénzt keres, míg anya babázik?

  • Matekon is talpig sminkben

    Kamaszok és a „képernyő-én”

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek

    Ajándékozzunk! De hogyan?

  • Találkozás a kísértetekkel

  • Agyi sérülés és viselkedésváltozás – Phineas Gage esete

  • Mi kell a sportolónak?

    Az elégtelen edző-sportoló kommunikáció hátulütői

  • Figyelsz te egyáltalán?

  • A valóság vékony fonalán függve

    Virtuális valóság alkalmazása függő betegek kezelésében

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az elmúlt hetekben "átszakadt a gát", és szinte naponta jelentkezik egy-egy úszó, aki volt edzője elfogadhatatlan mód

Adatközlőink a szakítás indokaként egy igen prózai okot neveztek meg; azt, hogy szerelmüktől nem kaptak kódot okostelefonja képernyőzárjának feloldásához.

A tökéletességre törekvés az élet több területén, így a sportban is hasznosnak bizonyulhat.

Van, akinek sikerül megtalálni élete párját (vagy hosszabb időre szóló partnerét), mások azonban bolyonganak az útvesztőben...

Amikor hűséges olvasóink kezükbe veszik októberi számunkat, a Főszerkesztő előszava mellett egy új – sokak számára ta

A tökéletességre törekvés lehet motíváló hatású, amíg megmarad a törekvések szintjén.