A megfelelő étrend összefüggésbe hozható a COVID-19 által okozott súlyos akut tünetek megjelenésének (SARS-CoV-2) mérséklésével is. A kutatások alapján megállapítható, hogy az elhízás főleg akkor járt magasabb számú kórházi tartózkodással, ha minél fiatalabbakat érintett. Az idősebb felnőtt korosztályban inkább a krónikus betegségek megléte fokozta a COVID-19 okozta súlyos tüneteket, ami összefügg az életmódunkkal. Életmódváltoztatással a gyakoribb krónikus állapotok, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az elhízás mérsékelhetők vagy megelőzhetők. Az általam feldolgozott kutatás 48 dokumentumot tekintett át, ami a COVID-19 és a táplálkozás kapcsolatával foglalkozott. Ezeket különböző táplálkozástudományi és egyéb orvosi szakmai szervezetek állították össze.

Étrendi megfontolások

A dokumentumok 70 százaléka legalább napi 5 adag zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolta. Különösen a citrusfélék, a zöld és narancssárga színű növények fogyasztása indokolt, emellett érdemes beiktatni napi egy zárt marék diófélét is, mint száraz gyümölcsöt. Ezáltal fokozottan tudjuk fedezni szervezetünk A, C, D, E, B komplex és cink-, szelénszükségletét, amik immunrendszerünk fontos modulátorai. Továbbá a gyümölcsök és zöldségek magas folyadék-, antioxidáns- és rosttartalmuknál fogva szerepet játszanak a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a súlygyarapodás kontrollálásában, amik a COVID-19 szövődményeinek legsúlyosabb faktorai között szerepelnek. Az A, B6, B12, C, D, E vitamin, a cink és a szelén hatással vannak az immunsejtek érésére, fejlődésére, s elengedhetetlenek a T és B limfociták normális működéséhez. Befolyásolják az antitest-termelést és működést, a sejtes immunválasz során is szükségesek, ami a kórokozók felismerését és elpusztítását jelenti. Az előzőekben felsorolt tápanyagok emellett közvetlenül kórokozóellenes hatással is rendelkeznek és mérséklik a gyulladásos reakciókat. A dokumentumok egyharmada különös hangsúlyt fektetett a cinkre és a C, A és D vitaminra.. Ezek nagyobb mennyiségben megtalálhatóak a húsokban, halakban, salátafélékben, hüvelyesekben, tejtermékekben, olajos magvakban, tojásban, citrusfélékben, kiwiben, eperben, brokkoliban, karfiolban, sütőtökben, sóskában, spenótban, édes burgonyában és répában stb. A friss zöldség-gyümölcs után a tápanyagok számára a legkímélőbb tartósítási forma a gyorsfagyasztás, majd ezután a szárítás és végül a konzerves-üveges eljárás következik. Érdemesebb elsősorban az otthon készített ételekben gondolkodni, és nem az előre (félig-teljesen) elkészített termékekben.

Sokszor már-már elcsépelten hangzik a vízfogyasztás fontosságára felhívni a figyelmet. Azonban 1-2 dl vízcsökkenés nemcsak a koncentrációt és a fizikai teljesítő képességet rontja, hanem az immunműködést is. A szervezet nyálkahártyáján (szájüreg, orr, szem stb.) lévő védővonal megfelelő testnedv-kiválasztás esetén tartalmazza a kellő mennyiségű immunsejteket. A megfelelő típusú zsírsavak, mint az omega 3 és omega 6 – amelyek bizonyos növényi olajokban és a tengeri halakban fordulnak elő jelentősebben – szükséges mértékben történő fogyasztása mérsékli a légutak gyulladásos citokinjeinek felszabadulását..

Szervezetünk egyik fontos enzimje az ACE2 (angiotenzin-konvertáló enzim 2), ami a tüdő, a szív, a vese és az emésztőszervek sejtjeinek membránjához kapcsolódik. Az ACE2 révén csökken a vérnyomás. Egyes vírusok – mint például a COVID-19 – főleg ezen az ACE2-n keresztül tudnak bejutni a sejtbe. Az étrend befolyásolja a vérben keringő ACE szintjét, így a feltételezések szerint a fehérjékben gazdagabb ételek, a fermentált (erjesztett) tejtermékek, a savanyú káposzta gátlólag hatnak a COVID-19 vírus sejten való megkötődésében. Ezzel szemben az egyszeresen telített zsírsavak, mint például az állati zsírok és a pálmazsír kedvezőtlenek. Ezzel összefüggésben állhat, hogy a dél-német régióban magas volt a COVID-19 által bekövetkezett halálozás, ahol magas zsírtartalmú étrendet követnek, szemben az északi régiókkal. Bulgáriában, Törökországban és Romániában gyakori az erjesztett tejtermék vagy savanyú káposzta fogyasztása, és itt jóval alacsonyabb elhalálozást tapasztaltunk.

A testösszetétel hatása

Az elhízás megnöveli a súlyos tüdőgyulladással járó szövődmények kockázatát, ami kórházi ellátással jár együtt. Az elhízás elsősorban a fiatalabbak körében járt együtt magasabb kórházi szövődménnyel, idősebbek esetében meghatározóbb volt a krónikus betegségek megléte, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség. A nem megfelelően összeállított testsúlycsökkentő étrend olyan mértékű energiamegszorítással járhat együtt, ami nemcsak az immunműködést ronthatja, hanem a szükséges egyéb vitamin és ásványianyag-bevitelt is súlyosan veszélyezteti. Az alapanyagcserénknél kevesebb energiabevitel pedig a közismert jojó-effektushoz vezet.

Étrendkiegészítők

A megadózisú vitaminok és ásványi anyagok toxikusak lehetnek, továbbá kölcsönhatásba kerülhetnek egyes gyógyszerekkel. A túlzott bevitel – még ha a gyakorta emlegetett  „a felesleg úgyis kiürül” eszmét nézzük is – problémás lehet. Sokszor ugyanúgy hozzászokáshoz vezethet a magasabb dózis, mivel a szervezet alkalmazkodik az irreálisan magas bevitelhez, így rontja a bélből való felszívódását és fokozza a kiürülési útvonalakat. Az étrendkiegészítőből történő vitaminbevitel nem helyettesíti az egészséges táplálkozást, ezt a gyártók nem véletlenül írják rá a termékekre. A kutatások arra is rávilágítanak, hogy a természetes ételekkel elfogyasztott vitaminok másképp viselkedhetnek, mint kapszulázott társaik. A zöldségekben és gyümölcsökben előforduló természetes színanyagok is gyulladáscsökkentő, daganatellenes hatással bírnak, ami azonban étrendkiegészítőkben egyértelműen nem igazolt.

Csomagolás

A COVID-19 ételekkel történő terjedésére nincsenek bizonyítékok. Egyértelműen nagyobb probléma a boltokban gyakran tapogatott felületekkel – mint például a mérlegek gombjaival, bevásárlókocsikkal – való érintkezés. A COVID-19 fém- és műanyag-felületeken 3 napig aktív.

***

A COVID-19 súlyos szövődményeinek elkerüléséért tehát életmódunkkal is tehetünk, amit nemzetközi tudományos kutatások is alátámasztanak. Egyrészt az immunműködéshez szükséges tápanyagok biztosításával, gyulladáscsökkentő anyagok megfelelő bevitelével, továbbá egy kedvezőbb testsúly kialakításával. A már meglévő krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szakszerű étrendterápiával előnyösen befolyásolhatók, ez pedig nemcsak az alapbetegséget és lehetséges szövődményeit, hanem a kórházi ellátást okozó tüdőgyulladás kialakulásának veszélyét  is csökkenti. Az életmódváltás gyakorlati megvalósítása érdekében – különösen betegségek esetén – dietetikus szakember bevonása javasolt.