Jelenlegi hely

Lépcsőházi gondolkodók

mindig utólag jutnak eszébe a legjobb érvek és legfrappánsabb riposztok

Mindannyiunkkal megtörtént már, hogy csak akkor jutott eszünkbe, igazából mit is kellett volna válaszolnunk valakinek egy bizonyos helyzetben, amikor már túl voltunk az egészen. 

Mindannyiunkkal megtörtént már, hogy csak akkor jutott eszünkbe, igazából mit is kellett volna válaszolnunk valakinek egy bizonyos helyzetben, amikor már túl voltunk az egészen és – képletesen vagy akár valóságosan – a lépcsőházban baktattunk lefelé. Egy vérbeli lépcsőházi gondolkodónak mindig utólag jutnak eszébe a legjobb érvek és legfrappánsabb riposztok.

Vajon mi az oka ennek az oly jellemző fáziskésésnek?

Az egyik tényező  nyilvánvaló: már néhány perc haladék is nagy lehetőség arra, hogy az ember újragondoljon egy helyzetet, egy párbeszédet, és többféle szempontból is sorra vegye a lehetséges reagálási módokat.

Ám nemcsak az idő szorítása okolható a legjobb gondolatok késlekedéséért, hanem az a jelenség is, amit Yerkes–Dodson törvényként ismer a lélektan már több mint egy évszázada. Ennek lényege, hogy az ember teljesítménye az idegrendszer aktivációs szintjének függvényében változik. Ha az aktivációs szint – amit arousalnek is neveznek – alacsony, akkor álmosak, bágyadtak vagyunk, magasabb arousal esetén viszont éberek, élénkek. Teljesítményünk az aktivációs szint függvényében haranggörbét ad, vagyis alacsony arousal mellett a teljesítmény gyenge, majd az izgalmi szinttel együtt fokozatosan növekszik, ám egy bizonyos aktivációs küszöböt elhagyva csökkenni kezd.

Teljesítményünk különféle feladatokban más-más arousal-szinten tetőzik. Ha szellemi erőfeszítést igénylő, bonyolult feladatot kell végeznünk, akkor alacsonyabb szint mellett vagyunk a legjobbak, míg az egyszerűbb, de kitartó munkához magasabb aktivációs szint az ideális. Így könnyen előfordulhat, hogy egy beszélgetés vagy vita annyira feltornázza az aktivációs szintünket, hogy az már messze meghaladja a legjobb szellemi teljesítmény eléréséhez kellő mértéket, és formánk látványosan romlani kezd. Később azután, ahogy kikerülünk a helyzetből és fokozatosan megnyugszunk, arousal-szintünk csökken, szellemi teljesítőképességünk pedig javul. Igazán kár, hogy ilyenkor általában már késő, hogy hasznát vehessük bölcsességünknek…

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink...

Hogyan vigasztalod egy kedves barátodat, amikor kudarc éri?  Most képzeld el, hogy nem őt vigasztalod, hanem önmagad. Belső monológot folytatsz egy kudarc után… Milyen szavakat...

Izgalmas kérdések, és a kérdésekben még izgalmasabb felvetések érkeztek be hozzánk, amikből most néhányra reflektálunk, válaszolunk.

Sok könyvet írtak már egy vállalkozás beindításáról. Ezek legtöbbje stratégiáról, tervezésről, finanszírozásról vagy marketingről szól. De ki foglalkozik a vállalkozás...

Megműtöm vagy nem műtöm meg? Örömet szerzek vagy lavinát indítok el? Etikus vagy nem etikus? A praxis mindennapi, állandó dilemmái ezek – állítja dr. Juhász Péter plasztikai...

Egy kapcsolat sikerét nagymértékben meghatározza, hogy a pár azonos szeretetnyelven beszél-e?