Jelenlegi hely

Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

Minél fiatalabb egy nő, annál valószínűbb, hogy elégedetlen a melle méretével.

A nők melle sok szempontból eltérhet egymástól. Lehet különböző formájú, szimmetriájú és keménységű – de napjaink szépségrendszere elsősorban mellmérete alapján kategorizálja a nőket. 

Különösen a nagy mellre jellemző, hogy számos tekintetben árucikként kezeli és fetisizálja a nyugati média. A nők mellét nem az alapján vizsgálják vagy ünneplik, hogy mire valók, hanem aszerint, miként kell kinézniük. Tehát a kortárs tömegkultúra a női mellet egyrészt elválasztja funkcionális céljától (pl. szoptatás), másrészt a nagy mellet a nőiesség fogalmához köti. Ennek hatásra nagy mell a nőiesség különösen meghatározó jellemzőjévé vált.

Viszont a női mell efféle megközelítése befolyásolhatja a nők saját testtel kapcsolatos érzéseit... Amint arról korábbi vizsgálatokban is beszámolnak, a mellmérettel való nagyobb elégedetlenség együtt jár a negatív testképpel és a testtel való általános értelemben vett elégedetlenséggel. Azt is mondhatjuk, hogy a mell méretével kapcsolatos elégedetlenség a globális negatív testkép egyik fontos mutatója: aki nem elégedett a mellének méretével, a teste egészével sincs jóban. Az elégedetlenség másik fontos negatív hatása pedig az, amit az egyén önértékelésére és szubjektíven átélt boldogságára, vagyis pszichológiai jóllétére gyakorol.

Minél fiatalabb egy nő, annál valószínűbb, hogy elégedetlen a mellének méretével. Több tényező is hatással lehet arra, hogy az életkor előrehaladtával a nők e téren elégedettebbé válnak. Egyrészt a női mellet tárgyiasító üzleti célú/ társas üzenetek kevésbé érnek célba ebben a csoportban, mint a fiatalabb nők körében. Másrészt ez az életkorral együtt kialakuló védettség valószínűleg együtt jár olyan tapasztalatok átélésével, mint az anyaság és a szoptatás, amelyek segítenek a nőknek, hogy a mellük eredeti biológiai funkciójára fókuszálhassanak. Az anyai nézőpont, amely a melleknek a baba táplálásával kapcsolatos „felhasználását” hangsúlyozza, csökkentheti azt az egyoldalúan torz üzenetet, amely azokat elsősorban szexuális díszként szeretné láttatni.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Új rovatunkban első alkalommal Prof. Dr. Németh Dezső kutató pszichológust ültetjük virtuális kanapénkra, azzal a szándékkal, hogy tudományos, szakmai identitásuk mellett...

 A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

Arra keresték a választ, hogy a Covid-19 járvány miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fiz

Minden emberi élet számára vannak értékek és értékes célok - viszont egyre kevésbé tudjuk megmondani, hogy mi az, ami

Sokszor előfordul, hogy az életük sok területén jól teljesítő nők és férfiak anyjukhoz, szüleikhez való kapcsolata ér

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szell