Jelenlegi hely

Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

Érzelmi behatások vagy izgatottság mind a pupilla méretének növekedését okozzák

A kognitív pszichológiában a mentális erőfeszítés fogalmának segítségével fejezzük ki azt, hogy mennyire kell koncentrálnunk egy adott feladat elvégzésére. 

Szerző: 
Cikkek: 

Ha egy feladat nagy mentális erőfeszítést igényel, akkor csak arra az egyre tudunk fókuszálni, másra nem. Az emberi agy azonban képes arra, hogy egyszerre több tevékenységet végezzen: ha egyik feladat sem igényel nagy mentális erőfeszítést, párhuzamosan is tudjuk végezni őket. Ám a figyelemnek van egy véges, korlátos kapacitása – ha pedig az elvégzendő feladatok által követelt mentális erőfeszítés mértéke meghaladja ezt a kapacitást, a teljesítmény valamelyik feladatban romlani fog... A gyakorlati alkalmazások esetében azonban arra lenne szükség, hogy egy adott feladatról megállapítsuk, nagy mentális erőfeszítést igényel-e – anélkül, hogy magáról a feladatról tudnánk, könnyű-e vagy nehéz.

Fenti problémára az jelenthet megoldást, ha a mentális erőfeszítés mérésére a feladattól független, objektíven mérhető mutatókat találunk. Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján az egyik ilyen mutató lehet a pupilla méretének változása. A pupilla mérete legnagyobb mértékben a fényviszonyokkal függ össze: ha sötétebb lesz körülöttünk, a pupillánk kitágul, míg növekvő fényerősségre összeszűkül. A pupilla méretének változásait azonban nemcsak a fényviszonyok válthatják ki, hanem pszichológiai tényezők is: hirtelen, váratlan inger feltűnése, érzelmi behatások vagy izgatottság mind a pupilla méretének növekedését okozzák. Jelen téma szempontjából a legfontosabb az a megfigyelés, hogy a pupilla kismértékben akkor is kitágul, ha az agyunk valamilyen információt dolgoz fel...

A jelenség azzal magyarázható, hogy a pupilla méretét szabályozó idegek kapcsolatban állnak az agykérgi hálózatok optimális működését szabályozó, ún. LC/NA rendszerrel. Ha egy feladat nehéz, összetett, akkor az információfeldolgozásért felelős idegrendszeri hálózatok nagyobb mértékű, összehangolt működésére van szükség – így az LC/NA rendszer is nagyobb aktivitást fog kifejteni, ez pedig a pupilla tágulásához vezet. Tehát bizonyos értelemben a pupilla agyunk fogyasztásmérőjének tekinthető: ahogy egy villanyóra megmutatja, mekkora terhelés éri az elektromos rendszert a különböző fogyasztók által, úgy a pupilla mérete arról informál minket, hogy a különböző információfeldolgozási folyamatok (a „fogyasztók”) mennyire terhelik le az idegrendszert.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. április–májusi számában
ezekről olvashat:

2021 áprils–május

  • Mit kockáztatunk, mit kockázathatunk?

    Erkölcsi dilemmák járvány idején

  • Yalom és a pandémia

    avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

  • Fény és árnyék a személyiségben

  • Szex a karantén alatt

    avagy hogyan hat szexuális életünkre a pandémia?

  • „Most jót akarsz nekem vagy rosszat?”

    Szándéktulajdonítás a párkapcsolatokban

  • Az egyik fülemen be… és a másikon is!

    Testvérkonfliktusok

  • Mi történt a zenével?

  • „Csak akarnod kell, és meggyógyulsz!”

    A beteghibáztatás csapdája és a kiút keresése

  • Elveszett és megtalált realitás

    A virtuális valóság alkalmazásának lehetőségei a demencia elleni harcban

  • Újrakezdők

    Szingli apák, akik újra párt keresnek

  • Az agy folyton mesterkedik valamiben

  • Siker, csillogás – és ami mögötte van…

    A divatipar egészségkárosító hatásai

  • Macskapszichológia a karantén idején

  • Ha egyszer vége lesz…

    A járvány hatásairól – Tari Annamária, dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Gyarmathy Éva, dr. Vizin Gabriella

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A magatartással foglalkozó tudományokban nagyon hangsúlyos az agresszió vizsgálata.

Amikor az emberi agyról írnak, szinte mindig elhangzik valami szuperlatívusz, miszerint a világegyetem legbonyolultab

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

„Repül a babaaaa!” Legtöbbünk látott már e felkiáltással magasba emelt, meglepett arcú babát boldog kispapáv

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és keze