Jelenlegi hely

Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

Érzelmi behatások vagy izgatottság mind a pupilla méretének növekedését okozzák

A kognitív pszichológiában a mentális erőfeszítés fogalmának segítségével fejezzük ki azt, hogy mennyire kell koncentrálnunk egy adott feladat elvégzésére. 

Szerző: 
Cikkek: 

Ha egy feladat nagy mentális erőfeszítést igényel, akkor csak arra az egyre tudunk fókuszálni, másra nem. Az emberi agy azonban képes arra, hogy egyszerre több tevékenységet végezzen: ha egyik feladat sem igényel nagy mentális erőfeszítést, párhuzamosan is tudjuk végezni őket. Ám a figyelemnek van egy véges, korlátos kapacitása – ha pedig az elvégzendő feladatok által követelt mentális erőfeszítés mértéke meghaladja ezt a kapacitást, a teljesítmény valamelyik feladatban romlani fog... A gyakorlati alkalmazások esetében azonban arra lenne szükség, hogy egy adott feladatról megállapítsuk, nagy mentális erőfeszítést igényel-e – anélkül, hogy magáról a feladatról tudnánk, könnyű-e vagy nehéz.

Fenti problémára az jelenthet megoldást, ha a mentális erőfeszítés mérésére a feladattól független, objektíven mérhető mutatókat találunk. Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján az egyik ilyen mutató lehet a pupilla méretének változása. A pupilla mérete legnagyobb mértékben a fényviszonyokkal függ össze: ha sötétebb lesz körülöttünk, a pupillánk kitágul, míg növekvő fényerősségre összeszűkül. A pupilla méretének változásait azonban nemcsak a fényviszonyok válthatják ki, hanem pszichológiai tényezők is: hirtelen, váratlan inger feltűnése, érzelmi behatások vagy izgatottság mind a pupilla méretének növekedését okozzák. Jelen téma szempontjából a legfontosabb az a megfigyelés, hogy a pupilla kismértékben akkor is kitágul, ha az agyunk valamilyen információt dolgoz fel...

A jelenség azzal magyarázható, hogy a pupilla méretét szabályozó idegek kapcsolatban állnak az agykérgi hálózatok optimális működését szabályozó, ún. LC/NA rendszerrel. Ha egy feladat nehéz, összetett, akkor az információfeldolgozásért felelős idegrendszeri hálózatok nagyobb mértékű, összehangolt működésére van szükség – így az LC/NA rendszer is nagyobb aktivitást fog kifejteni, ez pedig a pupilla tágulásához vezet. Tehát bizonyos értelemben a pupilla agyunk fogyasztásmérőjének tekinthető: ahogy egy villanyóra megmutatja, mekkora terhelés éri az elektromos rendszert a különböző fogyasztók által, úgy a pupilla mérete arról informál minket, hogy a különböző információfeldolgozási folyamatok (a „fogyasztók”) mennyire terhelik le az idegrendszert.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • A tudás hatalom?

  • A nagy Ő nyomában

    „Álom vagy – vagy valóság?

  • „Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

  • Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

    „Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?!

  • KÖRVONAL – „Valahogy mindig azt érzem, hogy a végén helyükre kerülnek a dolgok”

    „Beszélgetés dr. Tárnok Zsanettel

  • Légy önmagad!

    A Selbst titkai

  • A stílus maga a… mi is?

  • Legyetek (mindig) jók?

    Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

  • MIPSZICSKE – Gyakorlati útmutató szülőknek!

    „Szorong az iskolától – hogyan segítsünk gyermekünknek?

  • A jól (félre)ismert depresszió

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A skála a bőrkiütésektől az emésztési zavarokon és a vérzéses rendellenességeken át a szív és a vesék szerkezeti káro

A magatartással foglalkozó tudományokban nagyon hangsúlyos az agresszió vizsgálata.

Amikor az emberi agyról írnak, szinte mindig elhangzik valami szuperlatívusz, miszerint a világegyetem legbonyolultab

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

„Repül a babaaaa!” Legtöbbünk látott már e felkiáltással magasba emelt, meglepett arcú babát boldog kispapáv

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j