Miben hiszünk?

A fűből-fából főzött csodaszerekben, vagy a tablettává tömörített kémiai vegyületekben, netán a jó emberi kapcsolatok gyógyító erejében? Az évezredekben mérhető idő méltó módon igazolta a fenti gyógymódok létjogosultságát.

Vese: a test és a lélek takarítója

Nagyon kifejezőek a szervrendszerekhez-szervekhez köthető szólások. Valakinek „a veséjébe látni” annyi, mint mélyen beleolvasni a lelkébe, meglátni a rejtett gondolatokat, kifürkészni a szándékokat, félelmeket. A vese az elfojtott félelmek (visszatartott gondolatok, cselekvések, aggályok) „spirituális” szerve, köznapi értelemben egyfajta „szennyvíztisztító”.

Mi köze ennek az állításnak az orvosilag értelmezhető vesebetegségekhez?

A vese hitetlenül nagy dinamizmussal dolgozik. Naponta kb. 1500 liter vért áramoltat át magán, ebből mindössze napi 1-2 liter vizelet képződik. Ennek alapján el tudjuk képzelni, hogy mekkora gőzerő kell a visszaszíváshoz, szűréshez, és a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagok termeléséhez. A vese nem „magánvállalkozóként” üzemel (és ezt nem  azért mondjuk, mert egy páros szervről beszélünk), hanem azért, mert tökéletes munkamegosztásban dolgozik a szervezet minden egyes szervével. A vese betegségei tehát nem különálló, csak a vesékre korlátozódó tüneteket eredményeznek, hanem elképzelhető, sőt jellemző, hogy előbb lesz valakinek szívpanasza vagy emelkedett vércukor-szintje, magas vérnyomása, mint vesefájdalma. Vigyázat, a vese állományának pusztulása nem jár fájdalommal! Negyvenöt éves kor fölött javasolt évente vesefunkció szűrésekre járni. A vese működőképessége az életkor előrehaladtával romlik.

Vizsgálandó paraméterek: GFR = glomeruláris filtrációs ráta, CN = karbamid nitrogen, kreatinin, Na = nátrium, K = kálium, vizelet általános és üledék    

A vese a szervezet egyensúlyi állapotáért felelős szerv, a homeosztázis fenntartója. Pillanatról-pillanatra követi a folyadék-, elektrolit- és hormonháztartás változásait. Fontos szerve a cukoranyagcserének (glukóz kiválasztása, inzulintermelés – ez a vesében is zajlik), fő színtere a Na, K anyagcserének és a vörösvértest-képzésnek (eritropoetin). A vese egyúttal a folyadékháztartás, -keringés szabályozó szerve (elégtelen működése következtében keringési panaszok alakulnak ki). Képzeljük el úgy a vesét, mint egy kb. 230 km hosszúságú összegabalyított érhálózatot, különböző funkciójú hártyákkal tagolva és tokkal körülvéve.

A vese egészsége az érrendszer egészségének függvénye.

Az érrendszer állapota határozza meg a vérnyomást, a keringést és a szervezet oxigénellátottságát. A végső kérdés az, hogy mennyire tud az ér tágulni? Ezt többek között az úgynevezett nitrogén-monoxid (NO), a szervezet egyik kulcsmolekulájának szintje határozza meg. A NO a szervezetben azonfelül, hogy vírus-, baktérium-  és tumorellenes hatást fejt ki, azonnali értágító hatással bír, ezért előszeretettel használják a szívgyógyászatban (pl.  nyelv alá adott nitroglicerin).

A vese betegségeinek kóroki tényezői között jelentős szerepe van a NO mellett egy a vesében termelődő L-arginin nevű aminosavnak. Hiányuk a vesebetegségek romlásához vezet. Mondhatjuk úgy is, hogy a gyógyulásért felelős tényezők. Pótlásuk kívülről bevitt készítményekkel is lehetséges, például herbafulvo esszenciával, de ha tehetjük, együnk minél több zöld leveles zöldséget, zellert, káposztát.

Fő a lelki aktivitás

A vese betegségeinek lelki okai között a felhalmozódó, tartós stresszhatások felelősek. A vese legnagyobb ellensége a lelki értelemben (is) vett tétlenség. A depressziós kórképek között magas a vesebetegségek előfordulása. Ne hagyjunk megoldatlan problémákat magunk után, ne halogassunk, hozzuk meg mielőbb a döntéseinket. Ha egyedül nem megy, kérjünk szakmai segítséget, és keressük a feszültségmentes élethelyzeteket (aktív pihenés, jóga, meditáció, tartalmas baráti beszélgetések)!

(PR cikk)