Jelenlegi hely

A munkafüggőség kialakulása, jellemzői

Sok tünetében hasonlít a többi függőséghez

Kik a munkafüggők? Mitől alakul ki? Hány embert érinthet ez Magyarországon? Ezekre kerestük a választ dr. Kun Bernadette-tel, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusával. 

Szerző: 

A magyar felnőttek 4 százaléka tartozik abba a rizikócsoportba, akiknél kialakulhat munkafüggőség. Ennek megállapítására a mérőeszközöket különböző elméletek és elővizsgálatok alapján alakították ki. „Olyan sokat dolgozom, hogy a környezetemben ezt sokan megszólják.” „Problémáim akadnak a társas kapcsolatokban, mert annyit dolgozom.” „Nem szeretem, ha mások végzik el a munkát helyettem.” „Mindig úgy érzem, hogy kifutok az időből.” Ez csak néhány azok közül a megállapítások közül, amelyekből ha többet is igaznak érez valaki, akkor potenciálisan kialakulhat nála a függőség. Mennyiben játszik mindebben szerepet a személyiség? A kutatások szerint három dolog mutat összefüggést a munkafüggőséggel: az alacsony önértékelés, a magas perfekcionizmus és a negatív affektivitás, azaz a negatívabb érzelmi világ. Kijelenthető azonban, hogy még ennek a három tulajdonságnak az együttállása sem elég ahhoz, hogy biztosan kialakuljon a munkafüggőség – viszont, ha ezek találkoznak egy olyan munkahellyel, ami ezt a perfekcionista működést támogatja, akkor sokkal könnyebben létrejöhet.

A munkafüggők általában jobban funkcionálnak, mint akár egy kemény ópiátfüggő, de mégsem tekinthető a kettő egyformán erős mentális zavarnak. Ettől még persze zavar, és foglalkozni kell vele, hiszen van az a szint, ami akadályozza az embert a boldog életben, szenved tőle. Sok tünetében viszont hasonlít a többi függőséghez, hiszen – bár nem olyan súlyos mértékben, mint heroin- vagy alkoholfüggőknél – jelentkeznek megvonási tünetek.

A munkafüggőségre jellemző, hogy a munka és az élet közötti konfliktusok sokkal nagyobbak és gyakoribbak, elégedetlenebbek a párkapcsolatukkal. Nehéz persze eldönteni, hogy az illető azért dolgozik sokat, mert nem jó a párkapcsolata és a munkába menekül, vagy éppenhogy mivel nagyon sokat dolgozik, az negatív hatással van a párkapcsolatára. Mind a két együttjárás igaz, de mitől lesz jobb a munkafüggőnek, ha egyedül van vagy ha párkapcsolatban? Az az egészséges, ha vannak egészséges társas kapcsolataink, még akkor is, ha a munkafüggő úgy érzi, jobb, ha hosszú távon nincs senkije, a lényeg, hogy békén hagyják. A család, a gyerekek hiánya előbb-utóbb jelentkezni fog, így hosszú távon ez nem megoldás. Szerencsés lenne, ha a munkafüggő úgy tudná mederben tartani a munkavégzést, hogy közben megmaradjanak a kapcsolatai.

A teljes beszélgetés a MiPszi podcastjában hallgatható meg.

Share

Ez is érdekelhet

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockáz

Felbátorodva az anonimitás adta lehetőségektől, egy teljesen más személyiséget öltenek magukra, nemritkán kitolva erkölcsi határaikat is.

Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából.