Jelenlegi hely

Fájdalom és magányosság

a biztonságos, szeretetteli, elfogadó társas kapcsolatok ápolása megkönnyíti a testi fájdalmak elviselését

Sokan gyötrelmesen kínzó érzést élnek át, amikor párjuk elhagyja őket, ha elvesztenek valakit, aki számukra fontos volt, ha kirekesztve érzik magukat egy csoportból – vagy amikor magányosak. A cikkben a magányosság és a fájdalom kapcsolatát evolúciós, pszichológiai és neurobiológiai szempontból járjuk körül. 

Szerző: 

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockázatának emelkedésével, a fokozódó alvászavarral, a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságával, a dohányzással és a kevesebb fizikai aktivitással, összegezve: a magánytól szenvedők halálozási aránya is magasabb. Joggal merülhet fel a kérdés: egy ennyire kellemetlen érzésnek – amelyet szinte mindenki megél élete során – van-e valamilyen adaptív előnye?

Az evolúciós nézet szerint a magányosság-érzés szelekciós előnyt hordoz magában. A párokban, családban élő szülők gyermekeinek túlélési esélyei mindig jóval nagyobbak voltak, mert a bonyolultabb rokonsági és törzsi rendszerekbe tartozás jelentős védelemmel járt, s a csoport tagjai lényegesen több erőforráshoz is juthattak. A magányosság fájdalmának vannak adaptív előnyei is, hasonló funkciót tölt be, mint más kínzó, elviselhetetlen állapotok – az éhség, a szomjúság és a testi fájdalom –, mivel túlélési esélyeit növelő cselekedetekre ösztönzi az egyént, arra, hogy felvegye a kapcsolatot a többiekkel...

Azt is megfigyelték, hogy a testi és társas eredetű fájdalom kölcsönösen befolyásolják egymást. Felmerül a kérdés, van-e valamilyen kapcsolat a társas eredetű és a testi eredetű fájdalom idegrendszeri feldolgozása között?  A magányosság, a kirekesztettség, az elutasítottság, a gyász és a kapcsolati veszteséggel járó fájdalmas érzés, illetve a testi fájdalom közötti neurobiológiai kapcsolatot agyi képalkotó (MR) eljárással vizsgálva azt találták, hogy a testi fájdalom feldolgozásáért felelős területek lelki fájdalom esetén is aktiválódnak...

A kirekesztés és elhagyatottság-érzés, valamint a testi fájdalom feldolgozásának agyi területei közötti átfedés felveti a kérdést: vajon nincs-e kölcsönhatásban a testi és a társas eredetű fájdalom? Mindennapi tapasztalat, hogy ha erős testi fájdalmat élünk át, enyhíti a kínokat, ha az, akit szeretünk, megpuszilja a fájó pontot, vagy fogja a kezünket, szeretettel és együttérzéssel törődik velünk... A testi fájdalom csökkentése is hat a lelki kínokra. Sokan beszámolnak arról, hogy amikor fájdalmak gyötrik őket, kevésbé érzik együttérzőnek a partnerüket, a barátaikat, és gyakrabban érzik magukat elhagyatottnak.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a biztonságos, szeretetteli, elfogadó társas kapcsolatok ápolása megkönnyíti a testi fájdalmak elviselését, fokozott fájdalom esetén pedig az emberek sokkal érzékenyebbé válnak a társas elutasítás apró jeleire – ilyenkor fokozott figyelmet és támogatást igényelnek, amit, ha megkapnak, csökken a fájdalmuk.

A magányosság érzésének csökkentésére kidolgozott intervenciók négy csoportba oszthatók: a társas készségek fejlesztése, a társas támogatás fokozása, a társas kapcsolatteremtés lehetőségeinek növelése, valamint a maladaptív társas gondolkodást megkérdőjelező beavatkozások, melyek közül Masi és munkatársainak metaanalízise szerint legnagyobb hatásúnak a kognitív terápiás beavatkozások bizonyultak. Eredményei alapján ki kell emelni, hogy a kapcsolatokra, szerethetőségünkre, kirekesztettségünkre, társas izoláltságunkra vonatkozó negatív vélekedéseink és káros sémáink megkérdőjelezése nélkül a társas helyzetek növelése nem feltétlenül hoz változást magányosság-érzésünkben.

Irodalom:

  • Cacioppo, J. T., & Hawkley, L. C. (2009). Perceived social isolation. Trends in Cognitive Sciences,13, 447–454.
  • DeWall CN, MacDonald G, Webster GD, Masten CL, Baumeister RF, Powell C, Combs D. Schurtz DR, Stillman TF, Tice DM, Eisenberger NI. Acetaminophen reduces social pain: Behavioral and neural evidence. Psychol Sci. 2010; 21:931–7.
  • Eisenberger NI, Master SL, Inagaki TK, Taylor SE, Shirinyan D, Lieberman MD, Naliboff B. Attachment figures activate a safety signal-related neural region and reduce pain experience. P Natl Acad Sci. 2011; 108:11721–11726.
  • Eisenberger, N. I. (2012). The neural bases of social pain: evidence for shared representations with physical pain. Psychosomatic medicine, 74(2), 126.
  • Kross E, Berman MG, Mischel W, Smith EE, Wager TD. Social rejection shares somatosensory representations with physical pain. P Natl A Sci. 2011; 108:6270–5.
  • Masi, C. M., Chen, H. Y., Hawkley, L. C., & Cacioppo, J. T. (2011). A meta-analysis of interventions to reduce loneliness. Personality and Social Psychology Review, 15(3), 219-266.
  • Master SL, Eisenberger NI, Taylor SE, Naliboff BD, Shirinyan D, Lieberman MD. A picture’s worth: Partner photographs reduce experimentally induced pain. Psychol Sci. 2009; 20:1316–8.
  • Mayers, A. M., Khoo, S. T., & Svartberg, M. (2002). The Existential Loneliness Questionnaire: background, development, and preliminary findings. Journal of Clinical Psychology, 58(9), 1183-1193.
  • Younger J, Aron A, Parke S, Chatterjee N, Mackey S. Viewing pictures of a romantic partner reduces experimental pain: Involvement of neural reward systems. PLOS One. 2010; 5:1–7.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható  

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2020 augusztus–szeptember

  • Én igazán empatikus vagyok – A házasságok 8. hazugsága

  • Mi csak védeni akarunk téged!” – Helikopterszülők

  • A félelemre apellálás a meggyőzésben

  • Külföldön élő magyarok

  • Mi is az az intelligencia?

  • Gyerekek válás után – A váltott elhelyezés

  • Családi kassza – gyerekszemmel

  • Soha ne rázd meg a kisbabát!

  • „Szemünk fénye” az óvodában

  • Mit őriz az iskolaőr?

  • Éjszakai mozdulatok

  • Az autizmus színei

  • Villanófényben

  • A placebo-hatás

  • Segíthetek?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A diagnosztizáltan major depresszióban szenvedő gyermekek körében nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

Veled is előfordul, hogy órákon át latolgatsz egy viszonylag egyszerű kérdést, vagy hogy nem tudsz választani a lehet

Ha valaki mindig megmondja, hogy a gyereke mit és hogyan tegyen, akkor nem az önállósodás útján indítja el, hanem megtartja egy olyan, érzelmileg infantilis munkamódban, amit...

Mit tehetünk, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre, ha egészségünket meg akarjuk tartani?

Az akaraterő egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk - másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg.