Jelenlegi hely

Fájdalom és magányosság

a biztonságos, szeretetteli, elfogadó társas kapcsolatok ápolása megkönnyíti a testi fájdalmak elviselését

Sokan gyötrelmesen kínzó érzést élnek át, amikor párjuk elhagyja őket, ha elvesztenek valakit, aki számukra fontos volt, ha kirekesztve érzik magukat egy csoportból – vagy amikor magányosak. A cikkben a magányosság és a fájdalom kapcsolatát evolúciós, pszichológiai és neurobiológiai szempontból járjuk körül. 

Szerző: 

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockázatának emelkedésével, a fokozódó alvászavarral, a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságával, a dohányzással és a kevesebb fizikai aktivitással, összegezve: a magánytól szenvedők halálozási aránya is magasabb. Joggal merülhet fel a kérdés: egy ennyire kellemetlen érzésnek – amelyet szinte mindenki megél élete során – van-e valamilyen adaptív előnye?

Az evolúciós nézet szerint a magányosság-érzés szelekciós előnyt hordoz magában. A párokban, családban élő szülők gyermekeinek túlélési esélyei mindig jóval nagyobbak voltak, mert a bonyolultabb rokonsági és törzsi rendszerekbe tartozás jelentős védelemmel járt, s a csoport tagjai lényegesen több erőforráshoz is juthattak. A magányosság fájdalmának vannak adaptív előnyei is, hasonló funkciót tölt be, mint más kínzó, elviselhetetlen állapotok – az éhség, a szomjúság és a testi fájdalom –, mivel túlélési esélyeit növelő cselekedetekre ösztönzi az egyént, arra, hogy felvegye a kapcsolatot a többiekkel...

Azt is megfigyelték, hogy a testi és társas eredetű fájdalom kölcsönösen befolyásolják egymást. Felmerül a kérdés, van-e valamilyen kapcsolat a társas eredetű és a testi eredetű fájdalom idegrendszeri feldolgozása között?  A magányosság, a kirekesztettség, az elutasítottság, a gyász és a kapcsolati veszteséggel járó fájdalmas érzés, illetve a testi fájdalom közötti neurobiológiai kapcsolatot agyi képalkotó (MR) eljárással vizsgálva azt találták, hogy a testi fájdalom feldolgozásáért felelős területek lelki fájdalom esetén is aktiválódnak...

A kirekesztés és elhagyatottság-érzés, valamint a testi fájdalom feldolgozásának agyi területei közötti átfedés felveti a kérdést: vajon nincs-e kölcsönhatásban a testi és a társas eredetű fájdalom? Mindennapi tapasztalat, hogy ha erős testi fájdalmat élünk át, enyhíti a kínokat, ha az, akit szeretünk, megpuszilja a fájó pontot, vagy fogja a kezünket, szeretettel és együttérzéssel törődik velünk... A testi fájdalom csökkentése is hat a lelki kínokra. Sokan beszámolnak arról, hogy amikor fájdalmak gyötrik őket, kevésbé érzik együttérzőnek a partnerüket, a barátaikat, és gyakrabban érzik magukat elhagyatottnak.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a biztonságos, szeretetteli, elfogadó társas kapcsolatok ápolása megkönnyíti a testi fájdalmak elviselését, fokozott fájdalom esetén pedig az emberek sokkal érzékenyebbé válnak a társas elutasítás apró jeleire – ilyenkor fokozott figyelmet és támogatást igényelnek, amit, ha megkapnak, csökken a fájdalmuk.

A magányosság érzésének csökkentésére kidolgozott intervenciók négy csoportba oszthatók: a társas készségek fejlesztése, a társas támogatás fokozása, a társas kapcsolatteremtés lehetőségeinek növelése, valamint a maladaptív társas gondolkodást megkérdőjelező beavatkozások, melyek közül Masi és munkatársainak metaanalízise szerint legnagyobb hatásúnak a kognitív terápiás beavatkozások bizonyultak. Eredményei alapján ki kell emelni, hogy a kapcsolatokra, szerethetőségünkre, kirekesztettségünkre, társas izoláltságunkra vonatkozó negatív vélekedéseink és káros sémáink megkérdőjelezése nélkül a társas helyzetek növelése nem feltétlenül hoz változást magányosság-érzésünkben.

Irodalom:

  • Cacioppo, J. T., & Hawkley, L. C. (2009). Perceived social isolation. Trends in Cognitive Sciences,13, 447–454.
  • DeWall CN, MacDonald G, Webster GD, Masten CL, Baumeister RF, Powell C, Combs D. Schurtz DR, Stillman TF, Tice DM, Eisenberger NI. Acetaminophen reduces social pain: Behavioral and neural evidence. Psychol Sci. 2010; 21:931–7.
  • Eisenberger NI, Master SL, Inagaki TK, Taylor SE, Shirinyan D, Lieberman MD, Naliboff B. Attachment figures activate a safety signal-related neural region and reduce pain experience. P Natl Acad Sci. 2011; 108:11721–11726.
  • Eisenberger, N. I. (2012). The neural bases of social pain: evidence for shared representations with physical pain. Psychosomatic medicine, 74(2), 126.
  • Kross E, Berman MG, Mischel W, Smith EE, Wager TD. Social rejection shares somatosensory representations with physical pain. P Natl A Sci. 2011; 108:6270–5.
  • Masi, C. M., Chen, H. Y., Hawkley, L. C., & Cacioppo, J. T. (2011). A meta-analysis of interventions to reduce loneliness. Personality and Social Psychology Review, 15(3), 219-266.
  • Master SL, Eisenberger NI, Taylor SE, Naliboff BD, Shirinyan D, Lieberman MD. A picture’s worth: Partner photographs reduce experimentally induced pain. Psychol Sci. 2009; 20:1316–8.
  • Mayers, A. M., Khoo, S. T., & Svartberg, M. (2002). The Existential Loneliness Questionnaire: background, development, and preliminary findings. Journal of Clinical Psychology, 58(9), 1183-1193.
  • Younger J, Aron A, Parke S, Chatterjee N, Mackey S. Viewing pictures of a romantic partner reduces experimental pain: Involvement of neural reward systems. PLOS One. 2010; 5:1–7.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható  

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A magyar felnőttek 4 százaléka tartozik abba a rizikócsoportba, akiknél kialakulhat munkafüggőség.

Felbátorodva az anonimitás adta lehetőségektől, egy teljesen más személyiséget öltenek magukra, nemritkán kitolva erkölcsi határaikat is.

Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából.