Jelenlegi hely

Home office: mégis kinek jó ez?

A határok elmosódnak a munkahely és az otthon között – ezt a folyamatot gyorsítja fel a jelenlegi világjárvány.

A polgári vagy modern társadalom egyik fontos jellemzője (volt) a munkahely és az otthon szétválasztása, a meghatározott időkeretben zajló munka. A szabadúszó-jellegű munkavégzés,  illetve az informatikai eszközök használatának tömegessé válásával a határok elmosódnak a munkahely és az otthon között – ezt a folyamatot gyorsítja fel a jelenlegi világjárvány. De voltaképpen kinek jó a home office? 

Néhány évvel ezelőtt több nagyvállalati vezető kifejezetten rosszallotta, amikor valamelyik kolléga egy napot „homeoffice”-ban akart tölteni. Az idézőjel arra utal, hogy a vezető csalást, trükköt feltételezett, azt hitte, a munkavállaló a nyugodtabb munkakörülményekre való hivatkozással meg akarja úszni a munkavégzést. Később, amikor minden vezető számára nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy egyterű irodákban képtelenség nyugodtan írni, gondolkodni, mert a szomszéd asztalnál ülő kolléga ordítva telefonál – szintén munkaügyben –, de a telefonálás is szinte kivitelezhetetlen, mert másokat nemcsak zavar a hangos beszéd, de a szöveg esetleg avatatlan fülekbe jut, akkor megjelent e téren az engedékenység.

A dolgozók fizikai jelenléte a munkahelyen három okból is előnyös volt a munkáltatónak: 1. A személyesen zajló megbeszélések hatékonysága összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a video-telefonon bonyolítotté, és a spontán interakciók is gyakoribbak, elegendő a legendássá vált közös dohányzásra gondolnunk. 2. A személyes jelenlét óhatatlanul is a munka irányába tereli az embert, hiszen az irodában ideig-óráig olvashat, netezhet valaki saját szórakozására, de hosszú távon lehetetlenné válik egy regény elmélyült olvasása vagy egy idegen nyelv tanulása. A munkavállaló előbb-utóbb maga is abbahagyja, és kénytelen lesz munkahelyi dolgokkal foglalkozni. 3. A személyes jelenlét a kontroll lehetőségét adja: a vezető látja-hallja kollégáit, mit és hogyan mondanak, hogyan öltöznek, mennyi időt töltenek a dohányzóban, konyhában, tárgyalóban, gépnél, mikor érkeznek a munkába és mikor hagyják el az irodát.

A home office-szal szembeni ellenérzés valódi oka azonban mindig is valahol a feladatok és a teljesítési kritériumok pontatlan kijelölése környékén keresendő. A legtöbb munkahely tudat alatt a jelenlétet, és kevésbé a teljesítményt díjazza. Figyeljük meg, hogy a munkaköri leírások mindig tartalmaznak annyi pontatlanságot – ezzel jelentős játékteret hagyva a cég számára –, amennyilehetővé teszi, hogy az elvárton felül még és még és még kérjen, követeljen a munkáltató. Elegendő, ha a munkavállaló fél az elbocsátástól vagy az előléptetés elmaradásától, fenyegetésre sincsen szükség. Ha viszont valaki home office-ban dolgozik, akkor a vezetője kénytelen pontosan meghatározni, mit is vár tőle, s innentől már bizony mindegynek kell lennie, hogy az alkalmazott a kért feladatot öt perc vagy öt óra alatt végzi-e el.

A világjárvány azonban új helyzetet teremtett: a legtöbb vállalat kénytelen hazaküldeni a munkavállalókat azon pozíciókban, amelyekben a munkavégzés on-line is történhet. A távmunka azonban a munkavállalók többségének nem kedvező. Egyrészt az összes költség az ő térfelükön landol: ők fűtik az irodát (lakást), ők fizetik az áramot a számítógéphez, az internet díját. Nagyobb a rizikó is, hiszen, ha a cég irodájában áll le az internet, azonnal igazolttá válik a teljesítés elmaradása, míg ha valaki otthonról dolgozik, a munkáltató megrántja a vállát: oldja meg a kolléga, hogy menjen az internet. A mai eszközök már lehetővé teszik azt, hogy a távmunkát végző munkatárs távkontroll alatt legyen, azaz a munkáltató másodperc pontossággal naplózhatja, mikor ült a gépnél és mit csinált rajta. Ameddig a vállalat irodájában zajló meetingen még lehetőség volt a viccelődésre, az emberek közötti kapcsolatot olajozó könnyedebb beszélgetésre, addig – bár a számítógépes felületeken is lehet vicces animált nyuszifüllel confcall-on (vdeo-alapú megbeszélésen) részt venni – a számítógépes platformok ezt nem támogatják.

Végül, a munkavállalónak magának kell beosztania az idejét. Nagy rajta a nyomás, hogy reggel kilenc óra előtt és délután öt óra után is dolgozzon. Legyen elérhető. Nem szükséges a munkavégzés, az elérhetőség ténye is elegendően terhelő. A dolgozók közötti ki nem mondott verseny már nemcsak a teljesítmény és a minőség „sportágban”, de az elérhetőség „műsorszámban” is megjelenik: az számít lojálisnak, aki a nap huszonnégy órájában hadra fogható, s mosogatórongy, mesekönyv, távkapcsoló azonnal kihullik a kezéből, amint pittyen egyet a számítógépes felület munkára csalogató hangja.

A következő részben szó lesz néhány olyan technikáról, amelyek alkalmazásával a munkavállaló anélkül védheti meg magát a vállalat túlnyomásától, hogy konfliktusba kellene keverednie vele.

 

 

Share

Ez is érdekelhet

Ha a politikai kampányok során használt meggyőzéstechnikai kutatások, fogások töredékét beépítenénk a klímaválság kom

Négyéves elnöksége alatt szelet vetett és vihart aratott, páratlan mértékben felkorbácsolva a választói indulatokat – maga mellett éppúgy, mint maga ellen.

Hallgasd meg a Jazzy Rádió dr. Kollár Jánossal, „A házasságok 7 hazugsága” című könyvünk szerzőjével készített beszélgetését!

A legtöbb munkavállalói panasz éppen a visszajelzés hiánya körül csoportosul: nincsen lezárása egy folyamatnak, hiány

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Időt és energiát spórolhatunk, ha az ismeretlen dolgokat az ismerőshöz kapcsolás révén próbáljuk megérteni.