Jelenlegi hely

Elmés gépek

A virtuális és robottesttel rendelkező asszisztensek egyre inkább adnak értelmes válaszokat kérdéseinkre

Elmével – vagy más kifejezéssel élve: lélekkel – felruházni egy robotot nemcsak annyit jelent, hogy másik ontológiai kategóriába helyezzük, hanem azt is, hogy olyan lénynek tekintjük, akivel annál többet kell törődnünk, minél közelebb kerül hozzánk.

Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje. Bár meglepően sokan tulajdonítanak nemcsak elmét, de cselekvőképességet és felelősséget is a számítógépnek, ezt a viselkedést irracionálisnak szokás tekinteni, mivel számítógépeinknek valójában nincs elméje.

Ám egyre kevésbé biztos, hogy mindig bizonyosak lehetünk ebben. A mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően megjelentek azok a programok, amelyek képesek tanulni saját hibáikból – anélkül, hogy a programozónak be kellene avatkoznia. Mintha maguktól lennének képesek fejleszteni kommunikációs készségeiket, problémamegoldó módszereiket, és így tovább. A virtuális és robottesttel rendelkező asszisztensek egyre inkább adnak váratlan, de mégis értelmes válaszokat kérdéseinkre, előre kitalálják, mire lehet szükségünk egy adotthelyzetben, és általánosságban véve önállónak látszó, előzetesen megjósolhatatlan döntéseket hoznak. Közelinek tűnik az a szituáció, amelyben a című film főhőse, Theodore találja magát: nemcsak, hogy gondolatokat, vágyakat, sőt, külön személyiséget tulajdonít virtuális asszisztensének, aki látszólag mindenkinél jobban képes megérteni őt, de minden idegenkedése ellenére beleszeret Samanthába, akiről azt hiszi, viszonozza érzéseit. 

Az pedig már a jelen, hogy megjelentek a robot háziállatok, és a mesterséges intelligencia fejlődésével ezek viselkedése egyre inkább fog hasonlítani a hús-vér háziállatokéra...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Olyasmit is képesek vagyunk megszokni, ami józan ésszel elfogadhatatlan.

Csak a legutóbbi évtizedekben „vették észre” az etológusok, hogy talán a macska-ember kapcsolatnak is lehetnek figyelemre- (és kutatásra) méltó rejtelmei.

2020 márciusának idusán egyik reggel arra ébredtem, hogy a világ megváltozott,  a magyarországi esélyegyenlőség szűk

A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület tagjainak rövid előadásaival szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy könnyebben eligazodjunk ebben a bonyolult és érzelmileg megterhelő...

Mentsd meg a házad az árvíztől, lehetőleg ne csak a sajátodét, és egyben támogasd a Pécsi Tudományegyetem Általános- és Evolúciós Pszichológia Tanszéke kutatását is!

Irwin D. Yalom szerint a haláltól való szorongás alapmotivációnk, „ösztönszinten hat – beépült minden apró sejtünkbe – és az élet minden mozzanatát befolyásolja”, csak...