Jelenlegi hely

Elmés gépek

A virtuális és robottesttel rendelkező asszisztensek egyre inkább adnak értelmes válaszokat kérdéseinkre

Elmével – vagy más kifejezéssel élve: lélekkel – felruházni egy robotot nemcsak annyit jelent, hogy másik ontológiai kategóriába helyezzük, hanem azt is, hogy olyan lénynek tekintjük, akivel annál többet kell törődnünk, minél közelebb kerül hozzánk.

Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje. Bár meglepően sokan tulajdonítanak nemcsak elmét, de cselekvőképességet és felelősséget is a számítógépnek, ezt a viselkedést irracionálisnak szokás tekinteni, mivel számítógépeinknek valójában nincs elméje.

Ám egyre kevésbé biztos, hogy mindig bizonyosak lehetünk ebben. A mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően megjelentek azok a programok, amelyek képesek tanulni saját hibáikból – anélkül, hogy a programozónak be kellene avatkoznia. Mintha maguktól lennének képesek fejleszteni kommunikációs készségeiket, problémamegoldó módszereiket, és így tovább. A virtuális és robottesttel rendelkező asszisztensek egyre inkább adnak váratlan, de mégis értelmes válaszokat kérdéseinkre, előre kitalálják, mire lehet szükségünk egy adotthelyzetben, és általánosságban véve önállónak látszó, előzetesen megjósolhatatlan döntéseket hoznak. Közelinek tűnik az a szituáció, amelyben a című film főhőse, Theodore találja magát: nemcsak, hogy gondolatokat, vágyakat, sőt, külön személyiséget tulajdonít virtuális asszisztensének, aki látszólag mindenkinél jobban képes megérteni őt, de minden idegenkedése ellenére beleszeret Samanthába, akiről azt hiszi, viszonozza érzéseit. 

Az pedig már a jelen, hogy megjelentek a robot háziállatok, és a mesterséges intelligencia fejlődésével ezek viselkedése egyre inkább fog hasonlítani a hús-vér háziállatokéra...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2021 február–március

  • Sikeres és kegyetlen nárcisztikusok

    Mindent a győzelemért!

  • Meghamisított emlékek

  • Ezt műveli a stressz az emlékeinkkel

  • Túl az igazságon

  • Az intimitás ereje

  • Tanulható-e a szeretet?

  • Pygmalion az interneten

    Az interneten ébredt szerelem kockázatai

  • Az online társkeresés buktatói és örömei

  • Amikor a szerelmes üzenetek „munkatársivá” válnak

  • A JÖVŐ PSZICHOLÓGUSAI

    • A desszertnek mindig van hely?
    • Társállat a családban
  • „Egy kép felér ezer szóval”

    Lencsevégen a videotréning módszere

  • A függőség hálójában

    Egy segítő szakember tapasztalatai

  • „Egyszer hopp, másszor kopp”

    Pénzügyi sérülékenység

  • Manipuláció a munkahelyen

  • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Izgalmas kérdések, és a kérdésekben még izgalmasabb felvetések érkeztek be hozzánk, amikből most néhányra reflektálunk, válaszolunk.

Ha nincs stressz, az már zavarja, a veszteségekből próbálja levonni a konzekvenciát, és nap mint nap érzi

A legtöbb – 89% – szülő úgy gondolja, hogy a kisgyerekeknek otthon és az iskolában egyaránt kell megtanulniuk a kiber

A desszert-hatás mögött ugyanis az az alapvető tulajdonságunk áll, hogy sokféleségre vágyunk.

Ez az időszak kitörölhetetlen nyomot hagy mindannyiunk életében.

Megműtöm vagy nem műtöm meg? Örömet szerzek vagy lavinát indítok el? Etikus vagy nem etikus? A praxis mindennapi, állandó dilemmái ezek – állítja dr. Juhász Péter plasztikai...