Jelenlegi hely

Elmés gépek

A virtuális és robottesttel rendelkező asszisztensek egyre inkább adnak értelmes válaszokat kérdéseinkre

Elmével – vagy más kifejezéssel élve: lélekkel – felruházni egy robotot nemcsak annyit jelent, hogy másik ontológiai kategóriába helyezzük, hanem azt is, hogy olyan lénynek tekintjük, akivel annál többet kell törődnünk, minél közelebb kerül hozzánk.

Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje. Bár meglepően sokan tulajdonítanak nemcsak elmét, de cselekvőképességet és felelősséget is a számítógépnek, ezt a viselkedést irracionálisnak szokás tekinteni, mivel számítógépeinknek valójában nincs elméje.

Ám egyre kevésbé biztos, hogy mindig bizonyosak lehetünk ebben. A mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően megjelentek azok a programok, amelyek képesek tanulni saját hibáikból – anélkül, hogy a programozónak be kellene avatkoznia. Mintha maguktól lennének képesek fejleszteni kommunikációs készségeiket, problémamegoldó módszereiket, és így tovább. A virtuális és robottesttel rendelkező asszisztensek egyre inkább adnak váratlan, de mégis értelmes válaszokat kérdéseinkre, előre kitalálják, mire lehet szükségünk egy adotthelyzetben, és általánosságban véve önállónak látszó, előzetesen megjósolhatatlan döntéseket hoznak. Közelinek tűnik az a szituáció, amelyben a című film főhőse, Theodore találja magát: nemcsak, hogy gondolatokat, vágyakat, sőt, külön személyiséget tulajdonít virtuális asszisztensének, aki látszólag mindenkinél jobban képes megérteni őt, de minden idegenkedése ellenére beleszeret Samanthába, akiről azt hiszi, viszonozza érzéseit. 

Az pedig már a jelen, hogy megjelentek a robot háziállatok, és a mesterséges intelligencia fejlődésével ezek viselkedése egyre inkább fog hasonlítani a hús-vér háziállatokéra...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Téged is figyelnek!

    A „világfalu” árnyoldala

  • A számok tényleg nem hazudnak?

    Önvédelem a statisztikai adatokkal szemben

  • Vakfoltjaink reflektorfényben

    Segítenek vagy megbántanak az őszinte vélemények?

  • A megalázottak és a megszomorítottak

    Ki és miért tart ki bántalmazója mellett?

  • Apák és lányaik

  • Boldog Covid-nemzedék?

  • A hiszékenység nyomora

  • Futni valami elől – vagy futni valamiért?

    Gondolatok a futás népszerűségéről és a futásban rejlő erőről

  • A fehér és a fekete farkas

  • Nem csak a fülünkkel hallunk: a rejtett halláscsökkenés

  • Időgazdálkodás – tényleg csak egy technika?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mit kezdjünk a bennünk lévő két, látszólag ellentétes erővel? Mit kezdjünk az emelkedettebb és az alantasabb személyiségvonásainkkal?

Miért – és mikor – zavar minket az, ha megfigyelnek? Mi takargatnivalónk van a világ előtt?

A pszichológiában C. G. Jung honosította meg az árnyék fogalmát. Mit is jelent az analitikus pszichológiában a lélek sötét oldala, és mit lelkünk „fényes” oldala, a perszóna –...

Bő egy év telt el a COVID-19-járvány világméretűvé válása óta, amely hatalmas terhet ró az egészségügyre, a politikai

Zólyomi Zsolt, a magyar „orr”, a francia Isipca parfümakadémián valaha diplomát szerzett egyetlen magyar

Mi történik a mérnöki tervezőasztal fölött valójában, és mennyire vannak az építészetnek – ami mégiscsak egy erősen materiális műfaj, – lelki-pszichológiai tényezői?