Jelenlegi hely

„Brit tudósok bebizonyították”

A tudományos zsargon manipulatív technikái

„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de tulajdonképpen bármilyen meggyőzési szituációban.

Szerző: 

Ha egy érvelés tudományosnak tűnik, vagy magát az érvelő személyt szakértőnek állítják be, nagyobb valószínűséggel zárul sikerrel a meggyőzési kísérlet. De pontosan milyen manipulatív technikákat alkalmazhatnak a tudományosság látszatának érdekében, és miért dőlünk be ezeknek? Hogyan vértezhetjük fel magunkat velük szemben?

A modern kor hajnalától kezdve a társadalmak életében mindig is kiemelt szerepet játszott a tudomány, rendületlenül hiszünk benne és fejlődésében – az esetek többségében jogosan. Ám egy állítás meggyőző erejéhez az is elég, ha a tudományosság látszatát kelti: adatokat sorakoztat fel, állítólagos tudományos kísérletek eredményeit veszi alapul, szaktekintélyekre hivatkozik. Nem véletlenül tréfálkozunk a „brit tudósok bebizonyították”szófordulattal, ugyanis nekik, úgy tűnik, a világon már mindent sikerült bebizonyítaniuk. De kik is azok a „brit tudósok” és valójában milyen eredményre jutottak? Azaz hogyan vezethetnek meg minket a tekintélyre apellálással?

Szakértői vélemény segítségével meggyőzni bennünket teljes mértékben észszerű. Mivel tudásunk véges, nem értünk mindenhez, így jogosan vonjuk be a vitába egy-egy szaktekintély álláspontját... Persze nem csupán a szakszavak vagy az idegen szavak képesek lenyűgözni minket. Egy állítás megkérdőjelezhetetlenségére való hivatkozás olyan kifejezésekkel, mint „tudományos tény”, „bebizonyították”, „logikus” az objektivitás látszata nevű heurisztikát hívja elő. Hajlamosak vagyunk elhinni azokat az állításokat, melyeket kétségbevonhatatlannak vagy magától értetődőnek tüntetnek fel. Nem kevésbé befolyásol bennünket az úgynevezett üzenethosszúság-heurisztika – a gyorsan és hosszan beszélő személyeket meggyőzőbbnek érzékeljük, sőt, a téma szakértőinek hisszük.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. okóber–novemberi számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Pedig olyan jól megvoltunk…

  • Aki él, az visszatérhet – Válás utáni gyász és remény

  • Mindenért az anya a hibás?

  • A passzív-agresszív anya – „Hiába teszem ki a lelkem…”

  • Félelem a haláltól, az élettől és a változástól

  • A mutyi metaforája – Az ismerősség vonzásában

  • Csalók és becsapottak – Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

  • Masni nyulat halála napján váltja Egon, a kaméleon

  • Egy párkapcsolat krízise - pszichoterápiás pillanatok

  • Élet – egy új életre várva

  • Agyunk fogyasztásmérője: a pupilla

  • Olyan jó egyedül?

  • Miért elégedetlenek a nők a mellük méretével?

  • A „szeretem” és a „nemszeretem” munkákról

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha a politikai kampányok során használt meggyőzéstechnikai kutatások, fogások töredékét beépítenénk a klímaválság kom

A harmónia elillan, s a két ember már nem érti meg egymást, egyre inkább sodródnak a szétválás felé.

Különösen a nagy mellre jellemző, hogy számos tekintetben árucikként kezeli és fetisizálja a nyugati média.

Sajnos, ősrégi jelenség, hogy a gyerekközösségekben vannak olyan „áldozatok”, akiket a többiek rendszeresen csúfolnak, megaláznak, fizikailag bántalmaznak, kiközösítenek.

Mit tehet a szülő, ha gyermeke, főként kamaszkorú lánya azon kesereg, hogy túlsúlyos – és valóban az? 

A szülői hatalom fenntartásának, gyakorlásának eszköze általában a pénz, amivel függőségben tudja tartani a gyermeket, a serdülőt, a fiatal felnőttet.