Jelenlegi hely

„Brit tudósok bebizonyították”

A tudományos zsargon manipulatív technikái

„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de tulajdonképpen bármilyen meggyőzési szituációban.

Szerző: 

Ha egy érvelés tudományosnak tűnik, vagy magát az érvelő személyt szakértőnek állítják be, nagyobb valószínűséggel zárul sikerrel a meggyőzési kísérlet. De pontosan milyen manipulatív technikákat alkalmazhatnak a tudományosság látszatának érdekében, és miért dőlünk be ezeknek? Hogyan vértezhetjük fel magunkat velük szemben?

A modern kor hajnalától kezdve a társadalmak életében mindig is kiemelt szerepet játszott a tudomány, rendületlenül hiszünk benne és fejlődésében – az esetek többségében jogosan. Ám egy állítás meggyőző erejéhez az is elég, ha a tudományosság látszatát kelti: adatokat sorakoztat fel, állítólagos tudományos kísérletek eredményeit veszi alapul, szaktekintélyekre hivatkozik. Nem véletlenül tréfálkozunk a „brit tudósok bebizonyították”szófordulattal, ugyanis nekik, úgy tűnik, a világon már mindent sikerült bebizonyítaniuk. De kik is azok a „brit tudósok” és valójában milyen eredményre jutottak? Azaz hogyan vezethetnek meg minket a tekintélyre apellálással?

Szakértői vélemény segítségével meggyőzni bennünket teljes mértékben észszerű. Mivel tudásunk véges, nem értünk mindenhez, így jogosan vonjuk be a vitába egy-egy szaktekintély álláspontját... Persze nem csupán a szakszavak vagy az idegen szavak képesek lenyűgözni minket. Egy állítás megkérdőjelezhetetlenségére való hivatkozás olyan kifejezésekkel, mint „tudományos tény”, „bebizonyították”, „logikus” az objektivitás látszata nevű heurisztikát hívja elő. Hajlamosak vagyunk elhinni azokat az állításokat, melyeket kétségbevonhatatlannak vagy magától értetődőnek tüntetnek fel. Nem kevésbé befolyásol bennünket az úgynevezett üzenethosszúság-heurisztika – a gyorsan és hosszan beszélő személyeket meggyőzőbbnek érzékeljük, sőt, a téma szakértőinek hisszük.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2021 február–március

  • Sikeres és kegyetlen nárcisztikusok

    Mindent a győzelemért!

  • Meghamisított emlékek

  • Ezt műveli a stressz az emlékeinkkel

  • Túl az igazságon

  • Az intimitás ereje

  • Tanulható-e a szeretet?

  • Pygmalion az interneten

    Az interneten ébredt szerelem kockázatai

  • Az online társkeresés buktatói és örömei

  • Amikor a szerelmes üzenetek „munkatársivá” válnak

  • A JÖVŐ PSZICHOLÓGUSAI

    • A desszertnek mindig van hely?
    • Társállat a családban
  • „Egy kép felér ezer szóval”

    Lencsevégen a videotréning módszere

  • A függőség hálójában

    Egy segítő szakember tapasztalatai

  • „Egyszer hopp, másszor kopp”

    Pénzügyi sérülékenység

  • Manipuláció a munkahelyen

  • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Izgalmas kérdések, és a kérdésekben még izgalmasabb felvetések érkeztek be hozzánk, amikből most néhányra reflektálunk, válaszolunk.

Eközben sok kutatás világít rá arra, hogy az apák egyre inkább részt vesznek a gyermekeik életében, és szerepük már n

Manapság az intimitást általában egy emberrel, a partnerünkkel éljük meg – ebből a szempontból az érzelmi és fizikai

A desszert-hatás mögött ugyanis az az alapvető tulajdonságunk áll, hogy sokféleségre vágyunk.

Századunk házikedvence - társállat státuszban - a legtöbb családban gyakorlatilag teljes jogú tagként beilleszthető

Sok könyvet írtak már egy vállalkozás beindításáról. Ezek legtöbbje stratégiáról, tervezésről, finanszírozásról vagy marketingről szól. De ki foglalkozik a vállalkozás...