Jelenlegi hely

„Brit tudósok bebizonyították”

A tudományos zsargon manipulatív technikái

„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de tulajdonképpen bármilyen meggyőzési szituációban.

Szerző: 

Ha egy érvelés tudományosnak tűnik, vagy magát az érvelő személyt szakértőnek állítják be, nagyobb valószínűséggel zárul sikerrel a meggyőzési kísérlet. De pontosan milyen manipulatív technikákat alkalmazhatnak a tudományosság látszatának érdekében, és miért dőlünk be ezeknek? Hogyan vértezhetjük fel magunkat velük szemben?

A modern kor hajnalától kezdve a társadalmak életében mindig is kiemelt szerepet játszott a tudomány, rendületlenül hiszünk benne és fejlődésében – az esetek többségében jogosan. Ám egy állítás meggyőző erejéhez az is elég, ha a tudományosság látszatát kelti: adatokat sorakoztat fel, állítólagos tudományos kísérletek eredményeit veszi alapul, szaktekintélyekre hivatkozik. Nem véletlenül tréfálkozunk a „brit tudósok bebizonyították”szófordulattal, ugyanis nekik, úgy tűnik, a világon már mindent sikerült bebizonyítaniuk. De kik is azok a „brit tudósok” és valójában milyen eredményre jutottak? Azaz hogyan vezethetnek meg minket a tekintélyre apellálással?

Szakértői vélemény segítségével meggyőzni bennünket teljes mértékben észszerű. Mivel tudásunk véges, nem értünk mindenhez, így jogosan vonjuk be a vitába egy-egy szaktekintély álláspontját... Persze nem csupán a szakszavak vagy az idegen szavak képesek lenyűgözni minket. Egy állítás megkérdőjelezhetetlenségére való hivatkozás olyan kifejezésekkel, mint „tudományos tény”, „bebizonyították”, „logikus” az objektivitás látszata nevű heurisztikát hívja elő. Hajlamosak vagyunk elhinni azokat az állításokat, melyeket kétségbevonhatatlannak vagy magától értetődőnek tüntetnek fel. Nem kevésbé befolyásol bennünket az úgynevezett üzenethosszúság-heurisztika – a gyorsan és hosszan beszélő személyeket meggyőzőbbnek érzékeljük, sőt, a téma szakértőinek hisszük.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Téged is figyelnek!

    A „világfalu” árnyoldala

  • A számok tényleg nem hazudnak?

    Önvédelem a statisztikai adatokkal szemben

  • Vakfoltjaink reflektorfényben

    Segítenek vagy megbántanak az őszinte vélemények?

  • A megalázottak és a megszomorítottak

    Ki és miért tart ki bántalmazója mellett?

  • Apák és lányaik

  • Boldog Covid-nemzedék?

  • A hiszékenység nyomora

  • Futni valami elől – vagy futni valamiért?

    Gondolatok a futás népszerűségéről és a futásban rejlő erőről

  • A fehér és a fekete farkas

  • Nem csak a fülünkkel hallunk: a rejtett halláscsökkenés

  • Időgazdálkodás – tényleg csak egy technika?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akár a keringési betegségek kialakulásának rizikóját is növelheti a szociális jetlag nevű jelenség, ami alatt a szaba

Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy neg

A jó szándékú kritika, a negatív tartalmú vélemény megfogalmazása és elfogadása fontos szerepet játszik kapcsolataink

Miért – és mikor – zavar minket az, ha megfigyelnek? Mi takargatnivalónk van a világ előtt?

Milyen pszichés sajátosságai és következményei vannak a gazdi és a macska együttélésének?

A szingli szó hallatán sokan a nagyvárosban élő, diplomás, anyagilag független, 30-as, 40-es éveikben járó nőkre gond