Jelenlegi hely

„Brit tudósok bebizonyították”

A tudományos zsargon manipulatív technikái

„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de tulajdonképpen bármilyen meggyőzési szituációban.

Szerző: 

Ha egy érvelés tudományosnak tűnik, vagy magát az érvelő személyt szakértőnek állítják be, nagyobb valószínűséggel zárul sikerrel a meggyőzési kísérlet. De pontosan milyen manipulatív technikákat alkalmazhatnak a tudományosság látszatának érdekében, és miért dőlünk be ezeknek? Hogyan vértezhetjük fel magunkat velük szemben?

A modern kor hajnalától kezdve a társadalmak életében mindig is kiemelt szerepet játszott a tudomány, rendületlenül hiszünk benne és fejlődésében – az esetek többségében jogosan. Ám egy állítás meggyőző erejéhez az is elég, ha a tudományosság látszatát kelti: adatokat sorakoztat fel, állítólagos tudományos kísérletek eredményeit veszi alapul, szaktekintélyekre hivatkozik. Nem véletlenül tréfálkozunk a „brit tudósok bebizonyították”szófordulattal, ugyanis nekik, úgy tűnik, a világon már mindent sikerült bebizonyítaniuk. De kik is azok a „brit tudósok” és valójában milyen eredményre jutottak? Azaz hogyan vezethetnek meg minket a tekintélyre apellálással?

Szakértői vélemény segítségével meggyőzni bennünket teljes mértékben észszerű. Mivel tudásunk véges, nem értünk mindenhez, így jogosan vonjuk be a vitába egy-egy szaktekintély álláspontját... Persze nem csupán a szakszavak vagy az idegen szavak képesek lenyűgözni minket. Egy állítás megkérdőjelezhetetlenségére való hivatkozás olyan kifejezésekkel, mint „tudományos tény”, „bebizonyították”, „logikus” az objektivitás látszata nevű heurisztikát hívja elő. Hajlamosak vagyunk elhinni azokat az állításokat, melyeket kétségbevonhatatlannak vagy magától értetődőnek tüntetnek fel. Nem kevésbé befolyásol bennünket az úgynevezett üzenethosszúság-heurisztika – a gyorsan és hosszan beszélő személyeket meggyőzőbbnek érzékeljük, sőt, a téma szakértőinek hisszük.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2020 augusztus–szeptember

  • Én igazán empatikus vagyok – A házasságok 8. hazugsága

  • Mi csak védeni akarunk téged!” – Helikopterszülők

  • A félelemre apellálás a meggyőzésben

  • Külföldön élő magyarok

  • Mi is az az intelligencia?

  • Gyerekek válás után – A váltott elhelyezés

  • Családi kassza – gyerekszemmel

  • Soha ne rázd meg a kisbabát!

  • „Szemünk fénye” az óvodában

  • Mit őriz az iskolaőr?

  • Éjszakai mozdulatok

  • Az autizmus színei

  • Villanófényben

  • A placebo-hatás

  • Segíthetek?

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha egy kisgyermek azt látja, hogy a szülőnek a biztonságot a mobilja jelenti, akkor hiába mondja neki anya vagy apa, hogy ne kütyüzzön, valószínűleg ő is nagyon akarja majd azt...

„Próbálná ki először az a felnőtt, aki kitalálta!”, „Szegény gyereket teljesen szétszakítják, sehol sincs otthon”.

A szülőket aggodalommal töltheti el, ha arra gondolnak, hogy az okostelefon-használat negatív hatást gyakorolhat gyer

Mik azok az események, történetek, amik olyan örömforrást jelentenek, amihez nem feltétlenül kell megnyerni a lottó ö

Ha valaki mindig megmondja, hogy a gyereke mit és hogyan tegyen, akkor nem az önállósodás útján indítja el, hanem megtartja egy olyan, érzelmileg infantilis munkamódban, amit...

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.