Jelenlegi hely

Miből lesz a cserebogár?

A pszichopátia gyermekkori gyökerei
Nem törődnek azzal, ha másokat feldühítenek vagy megbántanak

Sokunk számára nehéz, talán ijesztő is elképzelni, hogy a pszichopátiának létezhetnek gyermekkori előzményei is. Bár szeretnénk azt hinni, hogy ilyen csak a filmekben fordul elő (pl. Beszélnünk kell Kevinről), a viselkedési problémákkal küzdő gyerekek kis hányadánál valóban megfigyelhetők olyan jellemzők, melyek kockázati tényezőt jelentenek a felnőttkori zavar kialakulására nézve. 

Szerző: 

A pszichopátia azonosítása egyáltalán nem könnyű feladat. A megtévesztés és a manipuláció ugyanis a pszichopaták természetes sajátossága. A normalitás álarca mögé bújva, megnyerő stílusukkal és rendkívüli manipulációs képességeikkel gyorsan beférkőznek mások bizalmába, majd néha döbbenetes kegyetlenséggel gázolnak át rajtuk... Megbánás és bűntudat nélkül szegik meg a társadalmi normákat, csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, és egyáltalán nem érdekli őket, hogy másoknak milyen károkat vagy szenvedést okozhatnak ezzel. Tehát pontosan tudják, hogy mit miért tesznek – csak épp egy alapvető emberi tulajdonság, az együttérzés hiányzik belőlük...

A szakemberek nem értenek egyet abban, hogy a pszichopátiát lehet-e egyáltalán gyerekek körében vizsgálni. Be kell látnunk azonban, hogy a pszichopátia nem egyik pillanatról a másikra, „csak úgy a semmiből” alakul ki. De mik is azok a jellemzők, amik már gyerekkorban is felfedezhetők? Dr. Paul Frick – az amerikai Louisianai Állami Egyetem professzora, a gyermekkori pszichopátiás vonások egyik vezető kutatója – szerint egyes gyerekeknél „finomabb” megnyilvánulásokról beszélhetünk: például rendkívül ügyesen manipulálnak, rezzenéstelenül és meggyőzően hazudnak (nemcsak azért, hogy a büntetést megússzák, hanem bármi más okból, sőt ok nélkül is), önző módon viselkednek, és nem törődnek azzal, ha másokat feldühítenek vagy megbántanak. Léteznek azonban nyilvánvalóbb és szélsőséges esetek is, amikor különös kegyetlenséget mutatnak (pl. állatok kínzása, megölése), fenyegetnek, terrorizálnak, bántalmaznak másokat, mindezt rémisztően hideg és számító módon, sőt élvezettel teszik...

Fontos, hogy viselkedésük jócskán túlmutat az egyszerű csínytevéseken. Sokkal akaratosabbak és erőszakosabbak kortársaiknál, és az sem ritka, hogy a törvénnyel is összeütközésbe kerülnek (pl. lopás, gyújtogatás, vandalizmus miatt). Fizikai agressziót legtöbbször akkor alkalmaznak, ha egy számukra értékes dolog, tehát valamilyen jutalom vagy nyereség megszerzése a tét. Ilyen helyzetekben pedig meglehetősen higgadtan, érzelmek nélkül hajtják végre az agresszív cselekedetet... 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2021. augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2021 június–július

  • Mindenért az anya a hibás?

    „Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

  • Illúziók fogságában

  • Mi az, ami még értékes?

  • KANAPÉ

    „Nem kell mindig mindent tudni”

    Interjú dr. Németh Dezsővel

  • Csodagyerekek

  • Nagyi, a szuperhős

    „Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

  • A rendes ember mítosza

  • Transzgenerációs minták a párkapcsolatban

  • Mérgező pozitivitás ¬– avagy hello kittys ragtapasz a lábtörésre

  • A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

  • Szorongás: rosszból is megárt a sok

  • VRelaxáció – avagy a semmittevés művészete

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alap

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szell

A különböző osztályozó rendszerek elég sikeresen írják le a lényeget, a nagyzásosságtól az irigységig, az arroganciát

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és

Mit kezdjünk a bennünk lévő két, látszólag ellentétes erővel? Mit kezdjünk az emelkedettebb és az alantasabb személyiségvonásainkkal?

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.