Jelenlegi hely

Mi jellemzi a legboldogabb magyarokat?

Térkép ábrázolja, hol és mennyire vagyunk boldogok
A közhiedelemmel ellentétben nem olyan búskomor nép a magyar, mint azt sokan hiszik

A felmérés rávilágít, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és az milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal. 

Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és Prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője sajtótájékoztatón mutatta be a Boldogságtérképet, amihez hasonló kutatás még nem készült Magyarországon.A felmérés egyedülálló, hiszen különböző szociális tényezők és a boldogság eléréséhez és megtartásához szükséges képességek közötti párhuzamok segítségével mutatja meg, hogy hol és mennyire boldogok a magyarok.

Bagdi Bella, a Boldogságprogram szakmai irányítója büszke az eredményekre: „Örömmel tölt el, hogy a mi nevünkhöz fűződik egy olyan kutatás, amihez hasonló még sohasem készült Magyarországon. Az eredményekből kiderül, hogy az ország lakóinak boldogságszintje széles skálán mozog, vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem olyan búskomor nép a magyar, mint azt sokan hiszik.” – mondta a szakember, majd hozzátette, hogy a felmérések a további munkáját is segítik majd. „Az eredmények arról is árulkodnak, hogy melyik hazai régiókra kell fókuszálnunk a Boldogságprogrammal, vagyis hol van szükség arra, hogy megtanítsuk az embereket boldogságuk növelésére. Ez nem jelent mást, mint a negatív hatásokkal való megküzdést, és a pozitív élmények minél tovább tartó megélését. Ezek mind tanulható képességek, és fontos tudni, a boldogság a saját kezünkben van!”

Az ELTE Pozitív Pszichológiai Laboratóriumának vezetője, Prof. Oláh Attila a felmérés szakmai vezetőjeként járult hozzá a Boldogságtérkép sikeréhez, az eredményeket ő részletezte: „Rengeteg érdekességgel szolgálnak az adatok, melyek más, nemzetközi kutatásokkal is összehasonlíthatóak. Kiderült többek között, hogy a nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, de az is, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói, illetve, hogy a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a „mentális egészség csúcsán” vannak. Összességében elmondható, hogy boldogabbak a nők, a kistelepüléseken élők, 30-50 közöttiek, családos és diplomás nyugat-magyarországiak, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és annak fenntartása terén. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok – minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel. Kijelenthetjük tehát, hogy a boldogságot a társas kapcsolatokban kell keresni!”

A szakember úgy tervezik, hogy ezentúl évenként megismétlik majd a felmérést, hogy nyomon követhessék, hogyan alakul a magyarok boldogságszintje.

 

Kepgaleria: 
Share

Ez is érdekelhet

Korunk jellegzetes vonásai erősen befolyásolják a járványhoz való viszonyulásunkat, hétköznapjainkat, sőt, egymáshoz való viszonyulásainkat is.

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Nem elég azt éreznünk, hogy megértjük a másikat – ezt ki is kell fejeznünk ahhoz, hogy ő is érezze a megértésünket.

Most részt vehet az ELTE testi tudatosságról szóló kutatásában és eredményéről egyéni visszajelzést kaphat.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.