Tudnak-e számolni a csecsemők?
Sokáig azt gondolták a pszichológusok, hogy a csecsemők szinte semmit nem értenek a körülöttük lévő világról, azonban az utóbbi évtizedekben egyre több meghökkentő képességükre derül fény. Ebben a körképben azt tekintjük át, hogy a még nem is beszélő babák vajon mennyire értik az olyan absztrakt fogalmakat, mint a mennyiség, vagy hogy képesek lehetnek-e számolni.
Az első elméletek: számolás csak iskoláskortól
A pszichológia mint tudomány a 19. század végén született meg, és meglepően sokáig nem volt átfogó elmélet a gyerekek intellektuális fejlődéséről. A legnagyobb hatású úttörő a 20. század első felében Jean Piaget svájci pszichológus volt, aki részletes leírásokat adott arról, hogy a gyerekek a különböző területeken milyen ütemben fejlődnek. A számok megértését vizsgálva arra jutott, hogy 4-5 éves kor előtt a gyerekek nem értik a számokat. Ezt például úgy vizsgálta, hogy a gyerek elé lerakott két sorban ugyanannyi tárgyat, majd megkérdezte, hogy a két sor ugyanannyi tárgyat tartalmaz-e – mire a gyerekek azt mondták, hogy igen. Ezután az egyik sort széjjelebb húzta, és a gyerekeket újra megkérdezte, hogy ugyanannyi tárgy van-e. Az óvodásokat megtévesztette a tárgyak széjjelebb húzása, és helytelenül azt felelték, hogy most eltér a tárgyak száma.
Piaget szerint a kis óvodások nem értik a számokat, a csecsemőknél pedig még abszurdabb lenne a számolási képesség feltételezése. Kiderült azonban, hogy módszere nem jól mérte az óvodások képességeit. Jacques Mehler francia kutató vizsgálatában például ugyanezt a feladatot csokikkal megismételve a gyerekek kiválaszthattak egy csokisort, ami az övék lehetett, és az eredmények szerint ilyenkor a gyerekeket nem lehetett becsapni egy széjjelhúzott, de kevesebb csokit tartalmazó sorral. A hetvenes és nyolcvanas években több olyan vizsgálat is napvilágot látott, amelyek azt mutatták, hogy az óvodások talán több mindent értenek a számokból, mint ahogyan Piaget feltételezte – de a csecsemőkkel kapcsolatban csak a nyolcvanas-kilencvenes években történt áttörés.
Az egérszínház
A csecsemők vizsgálatával kapcsolatban az egyik fő probléma: hogyan lehet kideríteni, hogy mit értenek meg a babák a körülöttük lévő világból, miközben nem tudunk tőlük kérdezni, vagy nem tudunk nekik utasításokat adni. A nyolcvanas évektől a kutatók új technikákat kezdtek használni, ilyen például az elvárásmegsértés módszere. Ennél a babáknak különböző jeleneteket mutatunk, és az egyes babák a jelenet más-más változatait nézhetik meg. Egyes változatokban lehetetlen dolgok történnek, ahogyan például egy bűvészmutatvány esetében. A kérdés az, vajon a baba észreveszi-e, hogy valami olyasmi történt, ami valójában nem történhetne meg – vagyis a kérdés az, hogy a babának van-e egy elvárása arról, mi történhet meg és mi nem (innen a módszer neve: elvárásmegsértés). Onnan látjuk, hogy a baba észreveszi a lehetetlenséget a jelenetben, hogy az ilyen jelenetet tovább nézi, mint a szokványosat. Ha a jeleneteket a kutatók elég ötletesen állítják össze, akkor sok mindent ki lehet deríteni arról, hogy a babák mit tudnak a világról.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 4. számában olvasható
Ajánlott cikkeink
A számoló agy
Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi. Az ...
Hogyan értik meg a számokat az óvodások?
A gyerekek 3-4 éves koruk körül kezdik megérteni, hogy mi is a számolás, kialakítva ezzel a számmegértés felnőttkori alapját. Legtöbben azt gondolhatják, hogy az óvodások akkortól értik meg a ...
Érzelem és értelem
Én érzelmi alapon döntök!” – mondta nemrég egy párkapcsolati krízissel küzdő ismerős, aztán gyorsan felsorolt több logikus, racionális érvet is, amikről úgy gondolta, igazolják állítását. Vagyis ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az előfizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves előfizetés esetén!
Előfizetek
