Jelenlegi hely

Sok beszédnek miért nem sok az alja?

legyünk érzékenyek a szavakon túli, az elbeszélés narratív jegyein alapuló rejtett üzenetre

A történetek – más szóval narratíva – átszövik mindennapi életünk eseményeit. A „Képzeld, mi történt…” kezdetű mondatok behálózzák a másokkal folytatott társas interakciót: a család apraja és nagyja történeteket szeretne mesélni a vacsoraasztalnál a nap eseményeiről, baráti társaságban sztorizunk legutóbbi kalandjainkról, kedves emlékeinkről, életünk sorsfordító eseményeiről.

Szerző: 

A másokkal kapcsolatban megélt mindennapi bosszúságokat vagy súlyosabb konfliktusokat ugyancsak történetek formájában osztjuk meg ismerőseinkkel. Mi több, a történetek a csoportok életében is fontos funkciót töltenek be: a közös élmények történetként való megfogalmazása illetve átadása a csoporthoz való tartozás biztosítéka.

Gyakran azonban nem csupán a történet kimondott, konkrét tartalma hordoz jelentést számunkra, hanem az adott személyre jellemző történetszövési mód, illetve az egyedi élmény által előhívott sajátos elbeszélői forma rejt fontos információt. Ha például felidézzük kedvenc mesénket vagy filmünket, abban különböző szereplők meghatározott ok-okozati kapcsolatban álló cselekvéseket hajtanak végre adott helyszínen egy bizonyos időintervallumban. S van még egy kitüntetett jellemzője a történetnek, az, hogy kinek a nézőpontjából látjuk az eseményeket: a főhőséből, az áldozatéból, egy mellékszereplőéből, esetleg az elbeszélőéből. A szereplők és funkciók, az ok-okozati kapcsolatok, a térbeli elrendezés, az időkezelés, a nézőpont olyan kitüntetett jellemzői az elbeszélésnek, amelyek a kimondott szavakon túl rejtett pszichológiai információt hordoznak.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 2. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. december–2021. januári számában
ezekről olvashat:

2020 október–november

  • Az eltűnt ember nyomában, avagy az indulatkezelés művészete

  • Van-e önmagunkkal szemben kötelességünk?

  • Miénk-e a sorsunk?

  • Amikor csak a bizonytalanság biztos

  • Mire termett az ember?

  • „Nem tudok élni nélküle”? A passzív-agresszív partner

  • Az evés rejtett örömei

  • Csak a kezemet figyeljék! Mi a közös a pszichológusokban és a bűvészekben?

  • Hogyan hat a zenetanulás gyermekem agyára?

  • Hopp, most épp jól érzed magad! A well-being terápia

  • Álmodozni jó? A fantáziavilág fogságában

  • „Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?” Oktatás a járvány közepén

  • Életünk a korona idején

    Beszélgetés Kozma-Vízkeleti Dániellel és Kapitány-Fövény Mátéval

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Általában a perfekcionista emberről azt feltételezzük, hogy kívül-belül rendben van: tökéletes a ruházata, lakásában

A passzív-agresszív módon működő ember jellegzetessége, hogy a környezetével szeretné magát jónak és áldozatkésznek láttatni, és ennek megfelelő visszajelzéseket kapni.

Gondoltál már arra, hogy amikor dühösen rákiabálsz valakire, valójában főnököddé teszed az indulatodat – indulatoddal

Érzelmileg – általában véve és kapcsolataikban egyaránt – alig-alig terhelhetők, ezzel egy időben viszont rendkívül s

A lelki gondokat nemcsak a testi adottságokkal való elégedetlenség okozhatja! Vannak, akik ruházatuk és hajviseletük miatt érzik kellemetlenül magukat, mert társaik ezekért...

Amennyiben egy gyerek életéből hiányzik a feltétel nélküli, biztonságot nyújtó időszak, elképzelhető, hogy egész élet