Jelenlegi hely

Sok beszédnek miért nem sok az alja?

legyünk érzékenyek a szavakon túli, az elbeszélés narratív jegyein alapuló rejtett üzenetre

A történetek – más szóval narratíva – átszövik mindennapi életünk eseményeit. A „Képzeld, mi történt…” kezdetű mondatok behálózzák a másokkal folytatott társas interakciót: a család apraja és nagyja történeteket szeretne mesélni a vacsoraasztalnál a nap eseményeiről, baráti társaságban sztorizunk legutóbbi kalandjainkról, kedves emlékeinkről, életünk sorsfordító eseményeiről.

Szerző: 

A másokkal kapcsolatban megélt mindennapi bosszúságokat vagy súlyosabb konfliktusokat ugyancsak történetek formájában osztjuk meg ismerőseinkkel. Mi több, a történetek a csoportok életében is fontos funkciót töltenek be: a közös élmények történetként való megfogalmazása illetve átadása a csoporthoz való tartozás biztosítéka.

Gyakran azonban nem csupán a történet kimondott, konkrét tartalma hordoz jelentést számunkra, hanem az adott személyre jellemző történetszövési mód, illetve az egyedi élmény által előhívott sajátos elbeszélői forma rejt fontos információt. Ha például felidézzük kedvenc mesénket vagy filmünket, abban különböző szereplők meghatározott ok-okozati kapcsolatban álló cselekvéseket hajtanak végre adott helyszínen egy bizonyos időintervallumban. S van még egy kitüntetett jellemzője a történetnek, az, hogy kinek a nézőpontjából látjuk az eseményeket: a főhőséből, az áldozatéból, egy mellékszereplőéből, esetleg az elbeszélőéből. A szereplők és funkciók, az ok-okozati kapcsolatok, a térbeli elrendezés, az időkezelés, a nézőpont olyan kitüntetett jellemzői az elbeszélésnek, amelyek a kimondott szavakon túl rejtett pszichológiai információt hordoznak.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 2. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2020 június–július

  • Mindennapos manipulatív technikák és kivédésük

  • Koalíciók és félrecsúszó párkapcsolatok

  • Miért nem teszünk a klímakatasztrófa ellen?

  • Milyenek is a magyarok? A személyiség faktorai – 3.

  • Játék „itt, most és akkor” – a pszichodráma

  • Minden a fejben dől el? Test és lélek egysége

  • Amit a lelkiismeretünk diktál?

  • Járvány után… (?)

  • Stressz alatt másképp döntünk?

  • „Mintha minden évben érkezne hozzánk egy újszülött

  • Autizmus spektrumzavar felnőttkorban

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az akaraterő egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk - másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg.

Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet.

Az egészséges fejlődéshez és működéshez egész életünk folyamán szükségünk van az elismerésre.

Amikor az emberek úgy érzik, hogy nincs kontrolljuk az életüket szorongató történések felett, intenzív

A magyar felnőttek 4 százaléka tartozik abba a rizikócsoportba, akiknél kialakulhat munkafüggőség.

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockáz