Jelenlegi hely

50 dollárért Casanova?

Mai tudásunk az emberi feromonokról
Nemcsak az urak meglévő kapcsolatainak robbanásszerű kivirágzását, de lehengerlő első benyomást is ígérnek...

A reklámelemzők kedvence lehetne, de bárkiből gyöngyöző kacajt válthat ki az online megrendelhető feromon-készítmények hirdetéseinek áttanulmányozása. Szórakoztató esszenciáit jelentik mind az emberi találékonyságnak, mind a befolyásolás művészetének. A piacvezető termék  készítői például költőien a „kulcs a nő szívéhez” szlogennel villognak. Nemcsak az urak meglévő kapcsolatainak robbanásszerű kivirágzását, de lehengerlő első benyomást is ígérnek.

 

Szerző: 

A feromonok a fajon belüli kémiai kommunikáció – a csoport működése szempontjából létfontosságú – útját jelentik. A fogalmat  Martin Lüscher és Peter Karlson vezette be a Nature-ben 1959-ben publikált tanulmányában (1). Működésüket elsőként rovarkolóniák esetében – így selyemhernyóknál, vagy a méhek és hangyák ennek köszönhetően is bámulatra méltóan szervezett működésében – dokumentálták, s mára rengeteg feromon-típust megismertünk, így például  félelem-, menekülés - (patkányok), territoriális viselkedéshez köthető (pl. kutyák, medvék), illetve párosodást elősegítő (szex-) feromonokat. A humánbiológia négy fő feromon-típust különít el: anya-gyermek kapcsolatot – elsősorban a felismerést – segítő, a női termékenységi ciklust jelölő, territoriális és szex-feromonokat. Utóbbi szerepe az emberi működésben természetesen okkal csigázta fel mind a biológusok szakmai, mind a kereskedők profit-motivált figyelmét.

 A kínálat

A reklámelemzők kedvence lehetne, de bárkiből gyöngyöző kacajt válthat ki az online megrendelhető feromonkészítmények hirdetéseinek áttanulmányozása. Szórakoztató esszenciáit jelentik mind az emberi találékonyságnak, mind a befolyásolás művészetének.

A piacvezető termék (2) készítői például költőien a „kulcs a nő szívéhez” szlogennel villognak, s a hitelesség kedvéért ábrát is mellékelnek a sprében megtalálható adrosztenon, alfa-adrosztenon és adrosztadienon térszerkezetéről. Nemcsak az urak meglévő kapcsolatainak robbanásszerű kivirágzását, de lehengerlő első benyomást is ígérnek. Egy másik (3) személyes megmentőnkként a cyberszex ördögi köréből való kitörés lehetőségét kínálja.  Az egyik online piactér (4) 98 találata a ’pheromone’ kulcsszóra önmagáért beszél, s itt már a hölgyekre tervezett készítmények is felbukkannak. 7-8 dollárért találhatunk csodaszert,  a márkanevek egy része leginkább női fehérneműk fantázianeveire emlékeztet, a többi szerényen meghúzódik a mérsékeltebben kreatív „Pheromone” névvel s egy látszólag időrendben hozzárendelt sorszámmal. Részletes leírásukat szúrópróbaszerűen átolvasva csodálattal kezdünk adózni a korábban leírt sprének, amelyről legalább sejthetjük, mit tartalmaz.

Vannak azonban, akik ennél merészebb küldetésre vállalkoztak: kaphatunk hipno-CD-t, melynek delejes hatására „kémiai rendszerünk magától reagál”,  feromon-termelésünk az egekbe szökik, s „animális magnetizmusunk úgy erősödik, hogy vonzzuk a partnerünket, mint molylepkét a tűz”. (5)

 Kutatási eredmények

 A humán feromonok vizsgálatát érintő legtöbbet kutatott terület az emberi testszag értékelése. Nagy egyezés mutatkozik az emberek testszag-preferenciájában, valamint, hogy a saját testszagot pozitívabbnak értékelik (Burney, Levin, Cavanaugh, 1976) (6), ami egyrészt a rokonszelekció és az inkluzív fitnessz elméletével összeegyeztethető tendencia (Hamilton, 1964) (7), melynél a rokonokat segítő, tehát a génállomány terjedését előmozdító altruista viselkedés kulcsmozzanata a rokonfelismerés. Másrészt azonban a párválasztásnál sokat hangoztatott immun-különbözőség elvével ellentétes, mely az utód életképességének erősítését szolgálná. Az immun-különbséget meghatározó HLA (humán leukocita antigén) figyelembevételével végzett vizsgálat (Wedekind és mtsai, 1995) egyértelmű összefüggést talált az immun-különbözőség és a testszag vonzónak ítélése között (8). Valószínű, hogy a biológiai apa kiválasztása esetén eltérő tendenciák működnek, mint például közeli barátok kiválasztásánál.

Egyértelmű hatás mutatkozik a nők menstruációs ciklusának követésében, az ugyanis mind a nők (McClintock, 1971) (9), mind a férfiak számára detektálható (Havlícek és mtsai, 2005). (10). Ezt erősíti, hogy a nők szaglása ovulációkor jóval erősebb, elősegítve ezzel a megfelelő apa-jelölt felkutatását. Érdekes eredmény, hogy szoptató nők által kibocsátott feromonok fokozzák nőtársaik szexuális késztetését, fantáziáit. (15) Kimutatható a férfiarcok szimmetriája és a testszag pozitív értékelése közti összefüggés, míg ugyanez nők esetében nem igazolódott (14).  Az arc szépségének szubjektív megítélése azonban az illat kedvelésének jó „bejóslója”. A feromonok feldolgozása a vomeronazális szerven (a szaglóhám speciális területén) keresztül történik. Mivel az adrosztadienon (4, 16-adrostadien-3-one, mely legintenzívebben férfi izzadságban mutatható ki) képalkotó eljárással igazoltan viselkedéses változást indukál a fajtársakban (15), elsősorban a hipotalamikus aktiváció révén, így tehát megfelel az általános definíciónak, működése alapján feromonnak minősül. A vizsgálatokban leggyakrabban szereplő női feromon az esztratetraenol. 

Működik?

A mesterségesen adagolt szex-feromonok hatását vizsgáló kutatások eredményei bizonytalanok. Az adrosztadienon hatása konzisztensnek tűnik női kísérleti személyeknél (11). Férfiak esetében az esztratetraenol látszik hasonló szerepet betölteni, mely kimutatható a női vizeletben, és képalkotó eljárással végzett vizsgálat (Savic és munkatársai, 2001) során hipotalamikus aktivációt eredményezett kizárólag férfi kísérleti személyek esetében (12).  Ugyanez a vizsgálat az adrosztadienon egyező hatását találta kizárólag női alanyoknál. Tudatosult hatás a hangulatra azonban hipotalamikus aktiváció esetén sem mindig kimutatható. Bensafi és munkatársai 2003-ban a hatást kulcsingerek függvényében értelmezték, nyugodt környezetben az esztratetraenol nem volt hatással sem a női, sem a férfi kísérleti személyek hangulatára vagy vegetatív idegrendszeri reakcióira, ám erotikus inger hatására férfiakban kimutatható volt mind érzékelt, mind vegetatív idegrendszeri változás. Jacob és McClintock 2001-es vizsgálata a társas kontextus hatását bizonyítja, a kísérletvezető nemének variálása ugyanis meghatározta az adrosztadienon hatását nők esetében a bőr hőmérsékletének megváltozásában, mely kizárólag férfi kísérletvezető esetén volt megfigyelhető, nem igazolódott azonban férfiaknál. Hasonlóképpen Lundstrom és Olson 2005-ben a férfi feromon hangulatjavító hatását tapasztalta nők esetében, kizárólag akkor, ha a kísérletvezető férfi volt. A hatás koncentráció-függő, a Kaliforniai Egyetem 2004-es, (13) módszertanilag lenyűgözően precíz vizsgálatában (kontrollálták a hőmérsékletet, páratartalmat, egy speciálisan szaglásvizsgálatokra kialakított rozsdamentes acél kabinban mérték a személyek galvános bőrellenállását (GBR), szív- és légzésfrekvenciáját, valamint bőrhőmérsékletét) egyértelműen a szexuális aktivációra jellemző idegrendszeri és hangulati változásokat talált az adrosztadienon magasabb koncentrációja esetében – női kísérleti személyeknél, férfi kísérletvezetővel. Ugyanez ismét nem jelentkezett férfiaknál. Bár kimutatható a feromonok kísérleti személyekre gyakorolt hatása, úgy tűnik, ez a szociális kontextus függvénye – nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a szignifikáns hatást mutató kísérletek fiatal, ellenkező nemű, feltehetően vonzó kísérletvezetők esetében jelentkeztek. A vonzalomnak még egy elsöprő biokémiai támadás sem lehetne kizárólagos meghatározója, az egészségi állapot tudattalan felmérése, berögzült preferenciák, csoport-hatások hasonlóan elsöprő erővel tudnak bírni.

A bájesszenciákat kínálók bevételét azonban semmilyen empirikus eredmény nem veszélyezteti, figyelembe kell ugyanis vennünk a feromon-spré hatásánál sokkal jelentősebb tényezőt: a használók pszichológiáját. Az online fórumokat böngészve azt tapasztaljuk, hogy a megrendelők teljes mellszélességgel kiállnak a szerek hatásossága mellett, sikersztorik tömkelegét olvashatjuk. Ennek legevidensebb oka a disszonancia-oldás – a méregdrága készítményeket megrendelő nem szívesen látná magát balekként – de a „hatásosság” tekintetében nem ez a leglényegesebb. A készítményt megvásárlóban ugyanis erős a párkeresési és bizonyítási szándék, s a szer klasszikus, letaglózó placebo-hatásaként valóban vonzóbbnak érzi magát tőle. Magabiztosabban, nyíltabban kommunikál, s a pozitív elvárás serkentő hatása következtében ténylegesen erősödhet a társas kompetenciája és domináns viselkedése, mellyel férfitársai körében is előrébb léphet a dominancia-hierarchiában. S itt jön a történet kulcsmozzanata: állatkísérletek alapján a dominánsabb hímek tesztoszteron-szintje valóban magasabb a hierarchia alacsonyabb fokán álló társaikénál, így az elvárások közvetetten a hormonháztartás tényleges megváltozását eredményezhetik. A farkasfalkákon végzett azonos témájú kutatások eredményeiből úgy tűnik, ez a hatás oda-vissza működik, vagyis nemcsak a magasabb tesztoszteron-szintű hím képes magasabbra jutni a ranglétrán, de a státusz visszaesésével is csökken az egyedek tesztoszteron-szintje. A tesztoszteron-rugalmasság logikája sejthetően a falkán belüli agresszió mérséklése. A viselkedésváltozás szempontjából tehát lényegében irreleváns, hogy a formatervezett sprék valós feromonokat, vagy csak hidratáló testpermetet tartalmaznak…

 Hivatkozások:

(1)Karlson, P., Lüscher, M. (1959). Pheromones: a new term for a class of biologically active substances. Nature 183, 55-56.

(2) http://www.pheroline.com/

(3) http://www.pherozone.com/

(4) www.findstuff.com

(5) http://www.instant-hypnosis.com/hypnosis/increase_your_pheromone_production_hypnosis.aspx

(6) Donald H. McBurney, John M. Levine, Patricia H. Cavanaugh : Psychophysical and social ratings of human body odour. Personality and Social Psychology Bulletin, Jan 1976; vol. 3: pp. 135 - 138.

(7) Hamilton, W.D. (1964). The genetical evolution of social behaviour I and II. – Journal of Theoretical Biology 7: 1-16 and 17-52.

(8) Wedekind, C;Seebeck, T.;Bettens, F.; Paepke, AJ: MHC-dependent matepreferences in humans. Proc R Soc Lond B, 1995, 260:245-249.

(9) McClintock, M.C.:Menstrual Synchrony and supression. Nature, 1971, 291:244-245.

(10) Havlícek, J., Dvofiáková, R., Bartos, L., Flegr, J.: Non-advertized does not mean conceled: body odour changes across the human menstrual cycle. Ethology, 2005, 111:1-15

(11) Bensafi et Al., 2004, Jacob and McClintock, 2000, Lundstrom, Goncalves et Al, 2003, hivatkozik rájuk: Olsson, M.J.; Lundström, J.N.; Diamantopoulou, S.; Esteves, F. A putative female pheromone affects mood in men differently depending on social context. Revue européenne de psychologie appliquée 56 (2006) 279-284

(12) Savic et Al. 2001,  hivatk. r.: Olsson, M.J.; Lundström, J.N.; Diamantopoulou, S.; Esteves, F. A putative female pheromone affects mood in men differently depending on social context. Revue européenne de psychologie appliquée 56 (2006) 279-284

(13) Bensafi, M; Tsutsui, T., Khan, R., Levenson, R.V.;  Sobel, N.: Sniffing a human sex-steroid derived compound affects mood and autonomic arousal in a dose-dependent manner. Psychoneuroendocrinology (2004) 29, 1290-1299

(14) Thornhill, R.; Gangestad, S.W.: The scent of symmetry: a human sex pheromone that signals fitness? Evolution and Human Behaviour 20: 175- 201 (1999)

(15)  Spencer, N.A.; McClintock, M.K.; Sellergren, S.A..;  Bullivant, S.; Jacob, S.; Mennella, J.A.: Social chemosignals from breastfeeding women increase sexual motivation. Hormones and Behavior 46 (2004) 362-370


      A  szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának IV. évfolyamos hallgatója

 

 

Share

Ez is érdekelhet

Ha egy feladat nagy mentális erőfeszítést igényel, akkor csak arra az egyre tudunk fókuszálni, másra nem.

Amikor az emberi agyról írnak, szinte mindig elhangzik valami szuperlatívusz, miszerint a világegyetem legbonyolultab

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

„Repül a babaaaa!” Legtöbbünk látott már e felkiáltással magasba emelt, meglepett arcú babát boldog kispapáv

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és keze