Németh Dezső érdeklődésének középpontjában az automatikus viselkedések, a szokások kialakulása és átírásuk, módosításuk pszichológiai háttere, illetve az implicit kogníció (automatikus, rejtett gondolkodási folyamat, amikor pl. a felismerés nem jut el az ember tudatos észleléséig) áll. Előadásaiban emlékezet helyett emlékezetekről beszél, melyek különböző élményeket képesek tárolni. 

„Explicit (vagyis kifejezett) és implicit (rejtett, automatikus) – más néven deklaratív és nem deklaratív – emlékezeti rendszereket ismerünk. Ezek összehasonlítása hihetetlenül izgalmas.”

Mik tartoznak a két csoportba? 

„Sok viselkedés, de például a nyelv is használja az implicit rendszert. A nyelvtan a gyakorlatban él vele, tehát például a ragozás inkább az
automatikus rendszerekhez kötődik, a szavakat pedig főként a deklaratív, vagyis explicit emlékezetből hívjuk elő. A szokások és készségek szintén az automatikus rendszerben raktározódnak el. Leginkább az érdekel, hogy ezek az automatikus, szokás jellegű viselkedések hogyan alakulnak ki, hogyan szilárdulnak meg s végül hogyan rögződnek.” 

Oktatási területei egyebek mellett az általános és kísérleti lélektan, a neuropszichológia és a pszicholingvisztika. Munkáját több díjjal, ösztöndíjjal jutalmazták, tagja számos magyar és nemzetközi pszichológiai, pszichiátriai, idegtudományi társaságnak.

Tudományos közleményei a legrangosabb szaklapokban jelennek meg. Rengeteget ingázik a világ kutató központjai között, de szakmai élete tanítás nélkül nem lenne teljes. A szamárlétrán a szabadságvágya viszi előre, az akadémiai előmenetelében is ez motiválja. Nem szereti a korlátokat, ha előírják, hogy mit kutasson vagy tanítson. Szabadidejében olvas, utazik, szereti a filmeket és 2 danos taekwondo mester. Fontosnak tartja a szakmaközi vitákat, beszélgetéseket, ezért a kollégája, Krajcsi Attila által megálmodott és általa működtetett Fluencia partyk lelkes szervezője a Facebookon.

„Szeretem, ha szabadon beszélgethetünk a szakma különböző részterületeiről. Kutatásokról, eredményekről vagy akár kudarcokról. A kognitív vonalat kiterjesztettük és már pszichiáterek is örömmel jönnek az eseményekre. A kutatói munkában is azt vallom, hogy minden eredményt meg kell jelentetni, még a negatívat is, azért, hogy ne dolgozzon senki feleslegesen."

1975-ben született Szegeden, gimnáziumi évei alatt rengeteg lélektani regényt olvasott. A nagy oroszok mellett Freud műveit is falta, és ugyan eredetileg irodalom szakra készült, végül egyértelműen érezte, hogy a lélektan áll érdeklődése középpontjában. A nyelvészettől akkor még tartott, ma mégis kutatja a nyelvi és emlékezeti rendszerek kapcsolatát. Miután szülővárosában abban az időben nem volt pszichológia szak, az ELTE-re felvételizett. Szülei, akik mindketten a Szegedi Tudományegyetemen dolgoztak, aggódva fogadták fiuk döntését. Apja francia kultúrát és nyelvészetet tanított, míg édesanyja az egyetemi könyvtárban dolgozott. 

Talán tudatosan szerette volna elkerülni, hogy szülei közegében tanuljon, ezért is választotta a fővárost. Hamar bizonyított, gyorsan megtalálta a helyét az egyetemi életben.  

„Pszichoanalitikus irányban indultam, de gyorsan bevonzott a kognitív irányzat. Megismerkedtem a természettudományos pszichológiával, és nagyon tetszett, hogy a tényekre próbál alapozni – és én a valóságot szeretném megérteni” – mondja az egyetem első éveiről. 

A jungi pszichoterápiás képzés elméleti részét is élvezte, de Pléh Csaba és Kónya Anikó órái olyan meghatározó élményt jelentettek számára, hogy kognitív irányban haladt tovább.

„Hasonlóan ahhoz, amit Freud elkezdett, hogy vannak nem tudatos folyamatok, azt a kognitív pszichológiában is kutatják implicit kognicióként, csak más módszerekkel – ez nagyon tetszett.”

2005-ben, PhD értekezésében arra kereste a választ, hogy mitől érthetjük meg jobban a történeteket: a szöveg, mondat, megértés és az emlékezet kapcsolatát vizsgálta. A kutatás során jött rá, hogy a nyelvi szerkezetek megértését az implicit (nem deklaratív) tanulás is segíti. Így indult el az implicit tanulás, implicit kogníció irányába. 2007-ben és 2008-ban kutatói ösztöndíjakkal több hónapot töltött a Georgetown University Medical Center Department of Neuroscience tanszékén, majd 2011 végétől egy évig a Texasi Egyetemen dolgozott Austinban. Látásmódján, munkamódszerén máig ható lenyomatot hagytak a külföldi tapasztalatok. 

„Magyarországon a kutatásban szeretünk szélesebb látókörben gondolkodni, az amerikai tudományban a kutatók  közül sokan jobban összpontosítanak egy szűk témára: mindent tudnak az adott dologról az elmúlt száz évre visszamenőleg, de nem feltétlenül vizsgálják a tágabb összefüggéseket. Én valahol a kettő között szeretem megtalálni az utat.” 

Az a mechanizmus izgatja, ahogyan a fejlődés során készségeink a környezet hatására leképeződnek, kialakulnak. Meg szeretné érteni, hogyan sajátítjuk el ezeket, hogyan fejleszthetők ezek a készségek, szokások. 

„12 éves korig a prefrontális kéreg még nem elég érett, így a gyerekek jobban tudnak tanulni a környezetükből új mintázatokat, új együttjárásokat. Meglepő módon, új nyelvek, hangszerek, sportok tanulásához bizonyos esetekben akár ideális is lehet, ha kicsit gyengébb a prefrontális kéreg funkcionalitása. Ezért a mi kutatásaink eredményeinek hosszú távú oktatási következménye is lehet. 12 éves kor alatt nem biztos, hogy jó a deklaratív/explicit dolgokat tanítani, inkább a készségek rögzítése lehet igazán fontos. Az emlékezeti rendszerek között „versengés” van: ha az implicit erős, akkor sok esetben az explicit kevésbé az és fordítva. Persze minden gyerek egyedi, akad, akinél mind a deklaratív, mind az implicit memória ugyanolyan erős.”

Az utóbbi 5-6 évben az áthuzalozás (rewiring) – azaz egy szokás, egy viselkedés átírásának, megváltoztatásának lehetősége foglalkoztatja. 

„Egy rossz technikájú tenyeres ütés a teniszben, vagy a helytelen idegen nyelvi akcentus sokkal nehezebben írható felül, mint ahogy megtanulható egy új mozgásforma. Ezek erősen beépült dolgok.”

A kutatások során idegtudományi és pszichológiai szinten egyaránt gondolkodik azon, vajon hogyan írjuk át, hogyan módosítjuk agyunkban a viselkedéseinkhez tartozó emlékezeti reprezentációinkat. Ez tulajdonképpen választ adhat arra, hogy a pszichoterápia agyi szinten hogyan működik. Hogy lehet az áthuzalozást gyorsabbá és hatékonyabbá tenni?

„Az agy elég merev tud lenni. A pandémia miatt aktuálisan azért is vagyunk bajban, mert hatalmas váltás van az életünk szinte minden területén. Új szokásrendszereket kell kiépítenünk rövid időn belül.”

Nemcsak kutatni, de tanítani, előadni is szeret. Abban hisz, hogy nem megy egyik a másik nélkül, azt vallja, hogy a diákokkal való diskurzus visz frissességet a kutatási gyakorlatba. 

„Nagyon szeretek külföldön lenni, de klassz magyar hallgatókkal is dolgozni. Angolul is dolgozom, de a saját anyanyelvemen beszélgetni velük nagyon jó érzés. A magyar hallgatók nincsenek elkényelmesedve, hajtanak, érdeklődők. A diákokat egyenrangú kollégáknak tekintem.  Meggyőződésem, hogy a kutatás csapatmunka.”

Milyen tanárnak tartja magát? Foglalkozik-e a diákok visszajelzéseivel?

„A pozitívaknak nyilván nagyon örülök, a kritikákat pedig megfontolom. Szeretek belőlük tanulni. A tanításban szerintem a legfontosabb az érdeklődés felkeltése, és ezáltal a kérdések felvetése. Tanárként is olyan közeg kialakítására törekszem, ahol „tabuk nélkül” lehet diskurzust folytatni. És ha bátran kérdeznek, akkor sikeres volt az óra vagy az előadás.”

Rengeteget utazik, és ugyan azt mondja, hogy az új helyzetektől mindig tart, mégis ezek az ingerek, ismeretlen helyzetek és emberek tartják életben az érdeklődését. Ma már sokszor kérik fel közös munkákra, ezért most tanulja, hogyan tud nemet mondani. Jól kell tudni választani a felkérések között, mert az elfecsérelt időt nem engedheti meg magának.

„Nem biztos, hogy minden projektet meg kell csinálni, ami érdekesnek tűnik.”

Németh Dezső jelenleg az ELTE Pszichológiai Intézetének Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékén dolgozik, az Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoport vezetőjeként. Szegedről 2012-ben jött el, azt követően, hogy szerettek volna egy előremutató pszichológiai képzést és műhelyt létrehozni, ami azonban az akkori egyetemi struktúrában nem tudott működni.

Miért jött el Szegedről?

„Nagyon nehéz helyzet volt, hiszen 22 oktatóból hatan vagy heten álltunk fel, az intézet majdnem egyharmada. Sajnálom, mert a tehetséggondozás legerősebb műhelyét hoztuk létre akkoriban. Utólag azonban úgy látom, hogy mindannyiunknak jót tett a váltás.”

El tudja képzelni, hogy tíz év múlva már nem utazik ennyit, de jelen pillanatban elégedett mindazzal, ami vele történik.

Mi a legfontosabb, amit az elmúlt években a külföldi utak során, nagy kutatóktól, tanároktól tanult?

„Fiatal oktatóként nagyon rosszul éreztem magam, ha valamire nem tudtam a választ. Ma már tudom, hogy nem kell mindig mindent tudni. Így leszek hitelesebb. A világ legnagyobb kutatói is képesek ezt beismerni. Meg kellett tanulnom kimondani: bárcsak tudnám..."

---

VILLÁMKÉRDÉSEK

1. Van-e olyan tárgy a birtokában, amitől sosem válna meg?
Gallegos: Dona Barbara című regénye

2. Hogy kapcsol/kapcsolódik ki? Van-e valamilyen hobbija, passziója?
Van egy profi darts-táblám otthon, arra szoktam dobálni. Olvasok és sorozatokat nézek. Nyelvet tanulok.

3. Mi az, amit mindig magával hord a táskájában?
Általában nem hordok táskát, de ha igen, van benne macskakaja, mert az intézet közelében él egy fekete macska és őt mindig etetem.

4. Van-e visszatérő félelme?
Nincs ilyen.

5. Mi(k) a legmeghatározóbb gyermekkori élményei, emlékei?
Sok élményem van, nincs egyetlen konkrét...

6. Van-e olyan elv, gondolat, ami hatással van a mindennapi működésére, amit szívesen ad át tanítványaidnak?
Ha van ötleted, akkor vágj bele és csináld! Ne csak agyalgass rajta!

7. Hol szeretne tartani a szakmai életében 5 év múlva?
Azt szeretném csinálni, amit most. Egy nagy európai pályázatot megkapni, az nagy megtiszteltetés. Ezen dolgozom most

8. Mit tart a legrosszabb tulajdonságának?
Türelmetlen vagyok. Dolgozom is rajta.

9. Mi a legjobb képessége?
Nem tudom....

10. Mi az, amiből inspirációt merít?
Érdekes történetek, a tudományban olyan elmélet, ami meg tud lepni, és nem intuitív. A tengerpartot és vízpartot is nagyon szeretem.

11. Mit olvas jelenleg?
Michel Houellebecq: A térkép és a táj – már másodszor. Szeretek bizonyos történeteket többször elolvasni, mert mindig mást ad. Először a történet lepett meg, most az irodalmi részleteit figyelem.

12. Van-e olyan helyzet, akár szakmai, ami „lefagyasztja”, amivel nem tud bánni?
Régen, ha agresszívan kérdeztek egy konferencián, akkor megijedtem és kicsit lefagytam. Mára ezt megtanultam kezelni.

13. Hány órát alszik átlagosan naponta?
6-7 órát. A sziesztának örülnék.

14. Van-e bármi, amit mindenképp szeretne megtanulni, kipróbálni?
Jobban megtanulni franciául és jobban megérteni a matematikát.

15. Kedvenc zenéje, amit bármikor szívesen hallgat?
Sergey Rachmaninov zongoradarabjai Grigory Sokolov előadásában. Egyébként mindenevő vagyok, de ez a zene addiktív a fülemnek.