Jelenlegi hely

A szorongás hatása a magzat fejlődésére

Károsíthatja a babát az anyai szorongás?

A várandós nők gyakran értetlenkedve mesélik nekünk, perinatális szakembereknek, hogy milyen könnyen kerülnek szélsőséges érzelmi állapotba. 

Szerző: 

A várandós nők gyakran értetlenkedve mesélik, milyen könnyen kerülnek szélsőséges érzelmi állapotba, akár annak ellenére is, hogy korábban ilyet még sosem tapasztaltak magukon. Vannak, akik meglepődve osztják meg velünk, hogy folyton elméláznak, riasztó gondolataik vannak, vagy hogy álmaik őket is annyira megrémisztik, hogy inkább el sem mesélik senkinek – és sokszor „csak úgy” szoronganak. Aggodalmaikat tetézi a félelem, vajon a bennük növekedő baba mennyit érzékelhet ebből? Milyen hatással vannak rá az anyai aggodalmak? Károsíthatja a babát az anyai szorongás? Vajon a várandósban lejátszódó szorongás és annak fizikai tünetei a baba szervezetében is nyomot hagynak? A stresszhormonok átmehetnek az anyából a babába? Előfordulhat, hogy a stressz következtében megjelenő fizikai tünetek miatt kevesebb vér jut a placentán keresztül a magzatba?

A fenti kérdéseket joggal teszik fel nekünk a leendő anyák. A világjárvány kapcsán kialakult helyzet fokozhatja a szorongást, az aggodalmak megsokszorozódhatnak, továbbá az ezekkel járó fizikai tünetek is felerősödhetnek. A betegségtől való félelmeket vagy az izoláció hatására kialakuló szorongásos tüneteket erősítheti, hogy kevesebb lehetőség van a szakemberekkel való találkozásra. Ezért is fontos, hogy választ adjunk a fenti kérdésekre.

Mivel a várandós állapot, másállapot, ahogy Jean Raphael Leff írja, egyúttal azt is magával hozza, hogy megváltozik viselkedésünk, érzékenyebbé válunk a testi érzetek iránt, és bizonyos ősi érzelmek, primitív szorongások éledhetnek újjá bennünk. A korábban jól működő rendszerünk, ami a mindennapi tevékenységünket zavaró tényezőket kizárta a tudatunkból, felmondja a szolgálatot és utat ad a mélyebben gomolygó kérdéseinknek. Leff szerint a nőkre a várandósság időszakában mentális és lelki nyomás nehezedik, saját identitásukat muszáj felülvizsgálniuk, hiszen új szerepre készülnek. A várandósság tehát egy olyan állapot, amely lehetőséget teremt. Egyesek erre a határaik megmerevítésével reagálnak és fokozatosan kizárják ezeket az impulzusokat, mások viszont meglovagolják ezeket a hullámokat és élvezik a várandósság adta lehetőséget.

Selye János óta tudjuk, hogy a stressz elkerülhetetlenül része az életünknek, a várandósság alatt pedig a stressz és szorongás szintjének fokozott jelenlétét is normálisnak tekinthetjük. Az aggodalom, hogy a babára milyen hatással lehetnek szorongásaink, mégis jogos. Sok múlik ugyanis az arányokon. Nem mindegy, hogy a stresszhelyzet mit vált ki belőlünk, hogy hogyan reagálunk, milyenek a megküzdési mechanizmusaink. Hogy a szorongásunk állandósul-e vagy felváltják kiegyensúlyozott, boldog időszakok. Hogy a stresszt fenyegetésként éljük-e meg vagy kihívásként. A fenyegetettség érzése túlzott fiziológiai stresszreakciókkal jár, egyfajta krónikus arousal állapottal, ami az általános egészségünkre is hatással van. Az ún. „magzati programozás“ (fetal programing) kutatások pedig rámutatnak arra is, hogy a méhlepényen keresztül az állapotunkat jelző hormonok és kémiai anyagok átjutnak a méhünkben fejlődő magzatunkba, befolyásolják a magzat szívfrekvenciáját, izomtónusát, így hatva az idegrendszeri és mozgásfejlődésére.

Számos ősi kultúrában ösztönös tudással, rítusokkal, szimbolikus tevékenységeken keresztül támogatták a várandósokat, akik számára biztonságot nyújtottak a hagyományban gyökerező szokások. Másállapotuk jellegzetességei nyitottá és érzékennyé tették a várandósokat ezekre a szimbolikus tartalmakra. A zulu asszonyok például az első magzatmozgás érzékelése után minden reggel kiállnak a kunyhójuk elé és 3-4 mély lélegzetvétellel elengedik az előző nap aggodalmait és az éjszaka árnyait. Ez egyfajta légzéshez kötött relaxáció, ami önmagában lassítja a szívritmust, pozitív fiziológiai változást idéz elő a testben, erősíti a testi figyelmünket, és rítus jellege miatt megtartja a lelkünket is. Ezenkívül nagyon praktikus, hiszen a szülés folyamatát elősegítő gyakorlat is egyben, amit – mire eljön a szülés ideje – már jól begyakorol a terhes nő.

Nekünk saját rítusokat kell kitalálni, saját eszközt fejleszteni szorongásaink kordában tartására. Szerencsére rengeteg módszer áll rendelkezésünkre, amik közül választhatunk. Perinatális munkánk során ajánljuk a mindfulness alapú programokat, a relaxációs gyakorlatokat, a rendszeres jógát, autogén tréninget – ezekkel a módszerekkel mederben tarthatjuk a megélt stresszeinket. És persze, ahogy Formanek Zsuzsanna egyik korábbi cikkében hangsúlyozta, biztonságot és megtartást ad a társas támasz folyamatos jelenléte a várandósság időszakában.

Share

Ez is érdekelhet

Ön gondolkodott már a szülői posztolás kockázatairól?  A gyerekekről való meggondolatlan posztolás súlyosan sértheti a magánélethez való jogukat, és sajnos gyakran alapot adhat...

A kétezres évek eleje óta a férfiaknál csaknem öt, a nőknél három évvel nőtt a születéskor várható élettartam

A sikeres alkalmazkodás során új képességekre tehetünk szert, nagyobb önismeretet és komoly sikerélményt nyerhetünk.

Kimaradt éveket, meg nem élt érzelmi évtizedeket nem lehet instant módon pótolni...

A szexuális zavarok ritkán jelentkeznek önálló problémaként. Jellemzően valamilyen pszichés vagy testi megbetegedés kísérő tünetei, akár gyógyszer-mellékhatás részjelenségei is...

Mi kell a férfinak? A kerekded, gömbölyű szépség, aki magán viseli a nemzőképesség külső jegyeit?