
Digitális jegygyűrű?
Vajon szerelmesebbek-e azok, akik kiposztolják a Facebook kapcsolati státuszukat?

Vajon szerelmesebbek-e azok, akik kiposztolják a Facebook kapcsolati státuszukat? Vagy ez inkább a féltékenységgel áll összefüggésben? Egy magyar kutatás szerint mindkettő igaz – a kutatók arra keresték a választ, vajon a Facebook kapcsolati státusz értelmezhető-e „digitális jegygyűrűként”?
Vizsgálati eljárás
A 292 résztvevő (közülük 230 nő, koruk 16-69 év közötti, átlagosan 25 évesek) mindegyike azt tüntette fel a kérdőíven, hogy kapcsolatban van. A Facebookon azonban 22,6 százalékuk nem jelezte kapcsolati státuszát, 2,7% „egyedülálló”, 61,3% „kapcsolatban van”, 4,1% „eljegyzett”, 9,2% „házas” állapotot állított be. A kategóriákon belül nincs nemi különbség. A kapcsolatok átlagos hossza 37,8 hónap. Összesen 7 résztvevő partnerének nem volt Facebook-profilja.
Az adatgyűjtés 2014-ben történt egy Facebook-alkalmazáson keresztül, amely számos viselkedést regisztrált, többek között a válaszadók kapcsolati státuszát, ismerőseik számát, a feltöltött képek számát, stb. A jelen kutatás csak a rögzített kapcsolati státuszt használta fel. A Facebook-oldal információi mellett egy romantikus szerelem kérdőív (Rubin, 1971), illetve egy féltékenységet mérő kérdőív (Mathes & Severa, 1981) segítségével történt az adatgyűjtés, Facebook használatának mértékét pedig Ellison és munkatársai (2007) kérdőívével tártuk fel.
A kapcsolati státusz születése és jelene
A Facebook hajnalán Mark Zuckerberget, az alapítót egyik barátja megkérdezte, vajon nem tudja-e, hogy az általa kiszemelt lánynak van-e barátja, randizik-e valakivel. Mark erre azt mondta, hogy az emberek nem rohangálnak a nyakukban egy táblával, ami megmondja, hogy már foglaltak-e vagy sem. Ahogy kiejtette ezeket a szavakat, rájött, hogy az előkészületben lévő Facebook minderre nagyszerű lehetőséget adna. A gondolat annyira megihlette, hogy papucsban átszaladt a kampuszon a kollégiumi szobájába, hogy leprogramozza ezt a funkciót.
Azóta eltelt több mint 10 év és a kapcsolati státusz jelentősége igencsak kinőtte magát. Az Egyesült Államokban manapság a párkapcsolat érettségi szintjét mutatja. A „Facebook official” azt jelenti, hogy a felek a kapcsolati státusz kiposztolásának időpontjára merik felvállalni összetartozásukat az ismerőseik előtt – ez az idő átlagosan 5,6 hónap.
Az összetartozás kifejeződési formái
A párok az ősidőktől kezdve törekedtek arra, hogy nyilvánosan kifejezzék összetartozásukat – ilyen például a fizikai közelség, az érintés, de a lakodalmi ceremóniák és a jegygyűrű is. A Facebook mindezt egy kattintással megoldotta. A fizikai közelséget és az érintést csak az épp jelen lévő emberek láthatják, azonban az itt megjelenő kapcsolati státusz állandóan elérhető azok számára is, akik fizikailag épp nincsenek együtt a párral. A jegygyűrű is az összetartozást fejezi ki, ám ehhez is látnunk kell azt, aki hordja.
A Facebook kapcsolati státusz viszont olyan helyzetekben is elérhető, amikor egyik fél sincs jelen. Mindemellett e közösségi oldalt – amelyet több mint egymilliárd ember használ, – ismerőseink többsége nap mint nap látja. Ha bejelöljük a kapcsolati állapotot, akkor azt sok ember észre fogja venni a falán (és jelentős részük lájkolja is). A kapcsolati státusz bejelentése tehát egy olyan leánykéréshez hasonlítható, ahol tanúként jelen van néhány száz ismerősünk, köztük a családtagjaink, a főnökünk, a beosztottjaink, a tanáraink vagy éppen a diákjaink.
Ezért van az, hogy az emberek nagyon átgondolják, mikor is posztolják ki kapcsolati státuszukat. Általában akkor történik ez, amikor a kapcsolat eljutott egy bizonyos érettségi szintre, amikor a felek elkötelezettséget éreznek egymás iránt. A kiposztolás az esetek felében mindkét fél részéről egyszerre történik.
Kapcsolati státusz és szerelem…
E cikk szerzője munkatársaival azt vizsgálta, hogy szerelem tekintetében van-e különbség azok között az egyébként párkapcsolatban élő emberek között, akik posztolják, illetve akik nem teszik közzé kapcsolati státuszukat a Facebookon. Az eredmények szerint szerelmesebbek azok, akik ezt ki is posztolják. Mindezt nem befolyásolja, hogy mióta van együtt a pár, nincs hatással rá az sem, hány évesek a felek, illetve attól is független, hogy az adott személy mennyit használja a Facebookot. Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a fiatalok és idősebbek, a masszív használók és a keveset facebookozók körében is kimutatható: aki kiposztolja a kapcsolati státuszát, az szerelemesebb, mint az, aki ugyan kapcsolatban van, de ezt nem hozza nyilvánosságra.
…és féltékenység
A szerelem kifejezése mellett persze egyéb konzekvenciái is lehetnek a kapcsolati státusz kiposztolásának. Ahogy a jegygyűrű sem kizárólag egy emlékeztető a kapcsolat kezdeti lángolásáról, úgy – a gyűrűhöz hasonlóan – a Facebook kapcsolati státusz is képes távol tartani azokat, akiknek a pár egyik tagja megtetszik. Korábbi kutatások szerint a féltékenység egy adaptív érzelem: olyan cselekedetekre ösztönöz bennünket, amellyel megóvhatjuk a kapcsolatot. A nyilvános kapcsolati státusz is egy ilyen „védelmi bástyát” jelent. A fenti kutatásban a Facebookon kapcsolati státusszal rendelkezők esetében intenzívebb féltékenységet mértek – az eredmények szerint azonban ez jellemzőbb volt a nőkre, illetve azokra, akik sokat használják a közösségi oldalt. A féltékenység tehát összefügg a kapcsolati státusz Facebookon történő kiposztolásával. Abban az esetben, ha ezt valamelyik fél nyilvánossá teszi a közösségi oldalon, gyakran több kevesebb-idő elteltével a másik fél is megteszi ezt, ami dupla, nyilvános védelmet jelent a pár számára a nemkívánatos érdeklődők elől.
A kapcsolati státusz – mint digitális jegygyűrű
Összességében az eredmények azt mutatják, hogy akik nyilvánossá teszik a Facebookon kapcsolatukat, egyrészt féltékenyebbek, másrészt szerelmesebbek azoknál, akik együtt vannak ugyan, de még ezt nem posztolták ki. A „Facebook official” kifejezi az elköteleződést a másik fél iránt, egyben arra is szolgál, hogy távol tartsa azokat, akik szemet vetettek a pár egyik tagjára. Így a Facebook kapcsolati státusz egyfajta digitális jegygyűrűként is értelmezhető, mely az összetartozás „publikus online kifejeződése”.
A cikk megjelent a Mindennapi Pszichológia 2015. 3. számában
2025-02

