2015-03
Az alábbi cikkek a magazinban is megtalálhatóak:

Kockás ing, tetoválások, hosszú szakáll és kipödrött bajusz, zokni nélkül viselt mokaszin, felhajtott nadrágszár – az egyediségre törekvő városi fiatalok, a hipszterek egyenviselete… Miközben a hipszter-filozófia alaptétele, hogy „Légy egyedi, légy más, mint az átlag”, az ehhez az irányzathoz tartozó fiatalok kinézete (fogalmazzunk így) eléggé hasonló – hogy lehetséges ez?

Számos izgalmas vizsgálat próbálta feltárni azt, hogy az orvos–beteg kapcsolatban milyen szerepe van a gyógyító nemének. Vajon az orvosi kommunikáció „gender-semleges”, és a különbségek inkább a kommunikációs stílusban (beteg- vagy betegségközpontú) keresendőek?

Vajon szerelmesebbek-e azok, akik kiposztolják a Facebook kapcsolati státuszukat?

A szerelem közismerten fokozza a szexuális vágyat. Azonban az is előfordul, hogy a nagy szerelem egyfajta furcsa, „légies” idealizálásba fordul, amit a szerelmes nem akar „bemocskolni” a testiséggel....

„Te nem érzed ezt a kínt, nem voltál féltékeny soha.
Nincs benned semmi küszködés, ha egy másik ér előbb oda.” (Edda)
Létezik egyáltalán ilyen ember? Ha igen, vajon jó ez neki? A cikkben e kérdések megválaszolásához kínálunk néhány szempontot – a sorok között talán magukra ismernek a féltékenységet zsigereikben tapasztaló és az érzést csak hírből ismerő Olvasók egyaránt...

Egy baráti társaságban esett szó a megérzésről, előérzetről, intuícióról. Nagyon meglepődtem, amikor tanult, jól felkészült és művelt ismerősöm „elővezette véleményét” a problémáról.

Egy pszichotrauma feloldásakor, ott, ahol a szavak megtorpannak, gyakran csak a zene segítségével tudunk továbbhaladni. Egy-egy ilyen pszichotrauma olyan, mint az éjszakai Hold. Nagyon messze van tőlünk, de mindig kísér. A zeneterápia segítségével képessé válhatunk arra, hogy ezeket a lelki megrázkódtatásokat – úgymond – időbe és térbe helyezzük, azaz „lehorgonyozzuk” őket a múlt megfelelő időpontjához, és onnantól nem kell tovább „cipelnünk” e terheket.

A túlélés és szaporodás mellett az emberi viselkedés legalapvetőbb hajtóereje az ún. hedonikus szükségletek kielégítésére való törekvés – a mindent átható boldogság állandó keresése, a testi-lelki kielégültség utáni sóvárgás. Az üresség és boldogság közötti úton a szerelmi beteljesüléssel kapcsolatos vágyaink is kísérhetnek minket. Ahogy a római Colosseum falába vésett „üzenetben” is olvasható: a szerelem nem más, mint vágy valami örök jó iránt...
Ezeket olvastad már?


