Miért pirulunk el?

Darwin szerint az elpirulás magasabb rendű szociokognitív folyamatok eredménye, vagyis abból a gondolatból következik, hogy mások vajon mit gondolhatnak rólunk. Más elméletek szerint viszont inkább automatikus, hirtelen fellépő érzelmi reakcióról van szó. Milica Nikolić és csapata próbált ennek a kérdésnek a végére járni az Amszterdami Egyetemen, azt vizsgálva, hogy mi történik, amikor 40 fiatal résztvevőnek saját magukat kellett visszanézni – karaokézás közben. Mérték a személyek archőmérsékletét és agyi aktivitását, miközben videórészleteket néztek magukról, más résztvevőkről és profi énekesekről is, sőt, a kutatók azt is elárulták nekik, hogy a róluk készült felvételeket mások is nézik éppen. Az eredmények arra utalnak, hogy a pirulás a magasabb rendű szociokognitív folyamatoktól, mentalizációtól függetlenül is bekövetkezik. Ezt a megállapítást tovább erősítette, hogy a szorongóbb résztvevőknél nem találtak gyakoribb vagy erőteljesebb elpirulást, ami szintén arra utal, hogy a reakciót nem előzi meg a helyzet tudatos átgondolása.