2023-01

Ha például a főnökünk vagy egy szigorú tanár megjelenésekor újra és újra fájni kezd a gyomrunk, vagy ha bizonyos szituációk ismétlődően fejfájást okoznak, akkor sokszor hallhatjuk azt, hogy: ez bizony pszichoszomatikus… Milyen ismerős kifejezés… Ha pszichoszomatikus tüneteket, betegségeket emlegetünk, annak hátterében a legtöbb esetben a testünk kommunikál és siet a segítségünkre azokban a helyzetekben, amikor nem tudunk vagy nem vagyunk képesek beszélni bizonyos nehézségekről.

Hurkás, striás, ráncos, foltos, szemölcsös, vékony, gyenge, aszimmetrikus – ha ezek a minősítő jelzők ismerősek, itt az ideje kicsit másként tekinteni a testünkre, erre a csodálatos szervezetre, ami egyedi, különleges, és ez jelenti az „otthont”. 

Amikor felmerül a kérdés, mi kell ahhoz, hogy valaki segítő legyen, az elsők között hangzik el az empátia fogalma. Nyugodtan ki is tágíthatjuk a kört, hiszen nemcsak gyógyító helyzetben, de magánéleti kapcsolatainkban is azt érezzük közel magunkhoz, azzal szeretünk együtt lenni, akit képesnek tartunk az empátia gyakorlására. 

Képzeljük el azt a helyzetet, hogy egy nagy vödör jeges vízbe kell beletennünk a kezünket, és bent is kell tartanunk egy ideig. Mi történik? Minden bizonnyal fájdalmat fogunk érezni, és előbb-utóbbi kihúzzuk a kezünket a vízből. 

„Huszonöt éve nem értem. Nem értem, mi van benne, ami különlegessé teszi. Mert valaminek lennie kell, azt nehezen fogadom el, hogy mindenki megőrült, csak én nem” – írta nemrég egy újságíró barátom, látva Párizsban a virágokat, fényképeket, házi készítésű emléklapokat, melyeket Diana halálának 25. évfordulója alkalmából helyeztek el az emberek a végzetes autóbaleset helyszínén. Csakugyan, érdekes kérdés: milyen lélektani okokra vezethető vissza Lady Diana hihetetlen népszerűsége?

A gyulladásos bélbetegségek sokak életét keserítik meg. Képesek arra, hogy ellehetetlenítsék a társas összejöveteleket, felülírják a mindennapi szokásokat, erős fájdalmakat okozzanak, de legfőképpen arra, hogy átvegyék a központi szerepet valaki életében. Egy ilyen betegség olyan, mint Damoklesz kardja: rettegésben tart, és legtöbbször – látszólag – indokolatlanul sújt le.

Elbeszélünk egymás mellett: az anyós értetlenkedik a vején, az alkalmazott gyűlölve szemléli, hogy odafönt már megint mit találtak ki, a serdülő morog a szülei aggódásán, és fordítva. Végső soron a férfi nem érti a nőt, a nő a férfit. Ugyanezt egy óvodás frappánsan így fogalmazta meg, s egyben rátapintott a probléma velejére: „Apu nem hallja, amit anyu mond. Anyu viszont hallja azt, amit apu nem mond.”

Tudományos kutatások sora bizonyítja, hogy a minket érő külső hatások mellett belső folyamataink, gondolataink, érzéseink is befolyásolják szervezetünk védelmi rendszerét, az immunrendszert. Ezt az összefüggésrendszert a pszichoneuroimmunológia nevű viszonylag fiatal terület vizsgálja.

Miközben a pszichoterápiák időszámítása a 19. században kezdődött, ennél lényegesen nagyobb múltra tekint vissza a kérdés, miként lehet jól segíteni mindazoknak, akik lelki eredetű nehézségekkel küzdenek.

Vajon mit jelent a perfekcionizmus a sport világában? Marie-José Pérec háromszoros olimpiai bajnok francia atlétanő jó példa erre.

Louis Victor Leborgne neve a legtöbb embernek ismeretlenül cseng, pedig nagy szolgálatot tett a tudománynak a neurológia és a neuropszichológia fejlődésének rögös útján. Monsieur Leborgne becenevét egyik kezelőorvosa, a híres Paul Broca adta, és azért nevezte el Tan Tannak, mert ez volt az egyetlen szótag, amelyet beszédképességének 30 éves korában történt elvesztését követően ki tudott ejteni élete hátralévő két évtizedében.

Hogyan lesz valaki egy kortárs tánctársulat tagja negyvenen túl? Segít-e megküzdeni traumákkal, szorongásokkal, szégyenérzettel egy önismereti tánccsoport? Mit jelent a szomatika, és milyen testi megélések jönnek fel mozgás közben? 

A félelem az egyik legfontosabb érzelem, mivel a veszély elleni védekezésre irányuló evolúciós nyomásból ered. Ha a félelemre motivációs állapotként és nem humánspecifikus érzelemként gondolunk, akkor könnyebb belátni, miért is adaptív. A veszély elől való meneküléshez az állatvilágban sajátos védekezési stratégiák és különböző mechanizmusok alakultak ki. Ezek magukban foglalnak idegrendszeri, fiziológiás és viselkedéses komponenseket. Ezen komponensek feladata a szervezet integritására veszélyt jelentő dolgok észrevétele, kielemzése, valamint a szervezet felkészítése a válaszra, és a válasz kivitelezése.

Előző számunkban (2022/6. lapszám) már esett szó a leválásról mint a serdülőkor egyik legfontosabb feladatáról. Folytassuk a témát azzal, mi történik, ha nem sikerül a leválás.

Amikor kisiskolás gyermekünk olyan fájdalmat él át, ami megakadályozza abban, hogy például elinduljon az iskolába reggel, akkor jogosan ijed meg az őt féltő szülő, és marad vele otthon, amíg jobban nem lesz. Ha ez rendszeresen előfordul, és az orvosi kivizsgálások nem találnak a tünetek hátterében álló fizikai okot, akkor más jellegű ijedelem és bizonytalanság jelentkezhet a szülőben.