Gyermekkori abúzus és felnőtt barátság

Barátnőmért nagyon aggódom. Elmesélte, hogy gyerekkorában az apja megerőszakolta, és nem tud most rendes, komoly kapcsolatot fenntartani, mert muszáj együtt lezuhanyozni a párjával minden együttlét előtt, és ezt nem értik a férfiak és nem is tolerálják. A barátnőm rengeteget zuhanyzik, nem tudom, mi lehet ennek az oka. Nem akar velem erről beszélni, annyit mondott korábban, hogy az apjával történtek után órákra bezárkózott a fürdőszobába, mert mocskosnak nevezte őt. Gondolom, hogy összefügg a két dolog, de szeretném jobban megérteni, mert segíteni szeretnék rajta. Nagyon jó barátnők voltunk, de most eltávolodott tőlem, azt mondja, én nem érthetem meg a problémáját. Nem tudom, mit tegyek.

Kedves Diáklány!

Barátnője szörnyű dolgokon ment keresztül, amit talán ő maga sem ért teljesen. Ezek a traumák olyan sebeket okoznak, ami végtelenül magányossá, zárkózottá, sebezhetővé teszik az embert. Talán ezek a gondolatok segítenek Önnek, hogy a barátnője miért lehetett elutasító, amikor Ön segíteni próbált.
A gyermekkorban szexuális traumákat átélők különleges segítséget igényelnek, többek között a fent említett sérülékenység miatt. Így azt gondolom, barátnőként úgy tud neki segíteni, ha mellette van, mint barátnő, meghallgatja, amikor ő igényli, és biztatja, hogy keressen szakszerű segítséget. Más a feladata egy barátnőnek, és más egy pszichológusnak. Ezek nem felcserélhető szerepek. Talán ha elengedi azt, hogy terapeutaként próbál neki segíteni, újra közelebb engedi Önt, és segíthet neki eljutni (akár el is kísérni) a megfelelő szakemberhez.

Üdvözlettel,

Kovács Réka