2011-04

Az immunrendszer úgy működik, mint a jó rendőrség: a rosszat kiveszi, a jót nem bántja. Ez egy kognitív sajátosság, aminek ma már számos mechanizmusát molekuláris, sejtbiológiai szinten értjük. A modern immunológia felismerte, hogy a legfontosabb szignál a biológiai veszély (pl. sérülés, rákos burjánzás) érzékelése. Ezek a jelek riadóztatják az immunrendszer sejtjeit. Ez – visszatérve a genomra – egy génaktivitási mintázatot jelent, aminek a célja a veszély forrásának kiiktatása és az egészséges szövet regenerációja.

Évszázadokon át az élet szinte elképzelhetetlen volt több nyelv biztos tudása nélkül, és sok gyermek született különböző nemzetiségű nemesi családok találkozásából. Ha az akkori gyerekeknek sikerült, miért ne sikerülhetne a maiaknak? És talán egyszer majd ők is elmondhatják magukról azt, amit V. Habsburg Károlytól oly sokszor idéznek: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.”  

-->Évszázadokon át az élet szinte elképzelhetetlen volt több nyelv biztos tudása nélkül, és sok gyermek született különböző nemzetiségű nemesi családok találkozásából. Ha az akkori gyerekeknek sikerült, miért ne sikerülhetne a maiaknak? És talán egyszer majd ők is elmondhatják magukról azt, amit V. Habsburg Károlytól oly sokszor idéznek: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.” 

Ön szerint egy házasságért ki a felelős”? Az esetek többségében ilyenkor hosszú elbeszélés következik arról a Másikról… Arról a „gazemberről, aki aljasul kihasznált”, vagy a „kibírhatatlan némberről, aki tönkretesz”. Nagyon kevesen kezdik úgy a választ, hogy „Tudja, ügyvéd úr, tulajdonképpen ezt az egész történetet ketten rontottuk el. Ketten építettük fel és ketten is döntöttük romokba. Ebben az én szerepemet a következőként látom…”

A kutatások fontos tanulsága, hogy bioritmusunk nem egyszerűen a környezet ritmusának felvételét jelenti, hanem gének által irányított életfunkció, amelyre akár tetszik, akár nem, tekintettel kell lennünk. Amennyiben nem vigyázunk rá, életminőségünk romlik, és ezzel előbb-utóbb egészségünket kockáztatjuk. 

Szinte természetesnek mondható, hogy a „papás szülésen” túl az első hetekben a férfi szerepe a beszerzésekre, ellátásra és egyéb segítségekre korlátozódik. Az új helyzet kárvallottja mégis sokszor az apuka lesz: a munka mellett ezer feladat zúdul rá, éjjel is besegít, aggódik a mamáért, a babáért, de közben hiányt szenved gyengédségben, odafordulásban, intimitásban és a szexualitásban is. Gyakran úgy érzi, hogy feleségénél a második helyre szorult. 

Bár kecsegtető a gondolat, hogy tizenévesen a gyerekek majd önállóbbak lesznek, végre egy kis nyugtot hagynak a szülőknek, az igazság az, hogy a kamaszok még az otthon tereit illetően is új kihívások elé állítják őket. A kamaszszobában nagy valószínűséggel rendetlenség uralkodik, és a rendrakás is olyan üggyé válik, ami ellen lehet lázadni és háborogni. „Jobb, ha a szülők elfogadják, hogy a szoba állapota nem csupán a serdülő lelkének és életének a tükre, hanem velejárója is.

Létezik tehát a valódi igény a fogyasztó életében, és ha jó a termék vagy a szolgáltatás, akkor az igényre válaszoló megfelelő megoldás is létezik. Ilyenkor a reklámban ábrázolt valóság csak a mellékkörülményekben tér el a tényleges valóságtól – például vígjátéki eszközökkel ábrázolják a valós probléma megjelenését, mondjuk a ruha bepiszkolódását. Ezekben az esetekben csak a valóság stílusa változik meg, de a logikája nem torzul: egy valóságos probléma merül fel, és az annak megoldására ténylegesen alkalmas eszköz jelenik meg a hirdetésben.

A panda gyakorlatilag verhetetlen – és ez nemcsak arra a kungfuzó pandára igaz, akinek a kalandjairól már a harmadik animációs mozifilmet mutatták be nemrégiben (és meglepődnék, ha nem következne előbb-utóbb újabb folytatás is).