Szülői „phubbing” és a serdülőkori telefonfüggőség

Gyakran hallunk erről a jelenségről párkapcsolati viszonylatban, azonban a kutatókat most kifejezetten az érdekelte, hogy milyen hatással lehetnek a gyerekekre azok az alkalmak, amikor egy szülő figyelmen kívül hagyja a gyermekét, hogy inkább a mobiljára koncentrálhasson. A kutatás eredményei alapján nyilvánvalóvá vált a szülői telefonhasználat és a serdülőkori telefonfüggőség közötti összefüggés. Azok a gyerekek, akiknél a 16 pontos skálán mért telefonfüggőség tünetei nagyobb arányban jelentkeztek, nagyobb valószínűséggel számoltak be a szülői phubbingról. Ezeknél a gyerekeknél jellemzően alacsonyabb volt a szülőkkel való kapcsolódás szintje, valamint a kortárskapcsolataik minősége is gyengébb volt.

Az okostelefon-függőség ellentmondásos téma. Bár sokan osztják az okostelefonok túlzott vagy problémás használatával kapcsolatos aggodalmakat, különösen a fiatalok körében, továbbra is vitatott, hogy ez valódi függőségnek minősíthető-e. Ráadásul számos bizonyíték született már arra, hogy a tech-használat önmagában nem feltétlenül káros a gyerekekre.

Az azonban érthető, hogy ha a fiatalok rendszeresen úgy érzik, hogy a gondozóik nem figyelnek rájuk – még ha ez nem is szándékos, – valószínűleg nem lesz pozitív hatással a kapcsolatukra. Az, hogy ez a viselkedés a gyerekeket is intenzívebb okostelefon-használat felé terelheti, valószínűleg csak egy aspektusa az okozott károknak.

A kutatás eredményei alapján érdemes lehet elgondolkoznunk azon, hogy a technológiától való növekvő függőségünk hogyan alakítja át a kapcsolati dinamikáinkat olyan módon, ahogyan azt talán nem is gondoltuk volna. Ha gyermekünk telefonhasználata miatt aggódó szülők vagyunk, érdemes lehet elsőként a saját telefonhasználatunkat felülvizsgálni, és szükség esetén változtatni rajta.

Hesz Rebeka