Pánikroham és stressz-szindróma

Nem növekszik a PTSD (poszttraumás szindróma – a súlyos stresszt követően fellépő tünetegyüttes) kifejlődésének esélye azoknál, akik egy traumás esemény során vagy közvetlenül utána pánikrohamot kapnak. A Psychiatry Research áprilisi számában megjelent tanulmány vitatja a korábbi felfedezéseket, melyek szerint a megrázó esemény alatt vagy után kialakuló pánikroham hosszú távon serkenti – vagy előrejelzi – a PTSD kialakulását.  A poszttraumás szindróma esélyét sokkal inkább jelzi a kórtörténetben szereplő depresszió, az érzelmileg támogató háttér és az önbecsülés mértéke – állítja a pennsylvaniai Geisinger Egészségügyi Rendszer munkatársai által végzett kutatás, amelynek során megvizsgálták a traumás események során fellépő pánikrohamokat a Kereskedelmi Világközpont elleni szeptember 11-i merényletet átéltek körében. Azt találták, hogy azok közül, akik pánikrohamot kaptak, 30 százalék az eseményt megelőzően depressziós volt. A roham legnagyobb arányban a 30-44 év közötti korosztályhoz tartozóknál fordult elő – a legkevesebbet a legmagasabban képzettek között regisztrálták. A tanulmány felhívja a figyelmet, hogy az orvosoknak az olyan mentális stressz-faktorokat is számításba kell venniük, mint az alváshiány, a közelmúltban elszenvedett stresszes események és a magány. A pánikroham tünetei közt szerepel a légszomj, a verejtékezés, reszketés, remegés, felgyorsult szívverés, hidegrázás vagy hőhullám, a valóságtól való elszakadás. Évente az amerikaiak 10 százaléka esik át pánikrohamon, de a kormányzati adatok szerint a traumatikus eseményt átélt emberek körében ez az arány sokkal magasabb.

A hírek összeállításában médiapartnerünk a MediPress.