Jelenlegi hely

Zavar, hogy nincs bennem elegendő önkontroll

Azt szeretném megtudni, hogy mi az a technika, ami rapid módon lecsillapíthatja az embert, amikor olyan dolog történik, hogy elborít a düh?! Hogyan lehetne odafigyelni légzésre vagy 10-ig számolásra, amikor a pillanat törtrésze alatt már megtörténik a reakció (rossz reakció) valamire? Kisfiam még csak 16 hónapos, és szeretnék neki jó mintát nyújtani, de sajnos nem tudok helyesen lereagálni helyzeteket, sokszor kiborít - nem bántom, de érzem, hogy nem megoldás felemelni a hangom sem. Ha megüt valamivel vagy csak a kezével és nekem az fáj, akkor volt hogy visszacsaptam picit a kis kezére, és ez nagyon nem jó szerintem, de abban a pillanatban nem tudom szem előtt tartani, hogy nem direkt történt a dolog, vagy hogy csak a játék hevében véletlenül ütött meg. Nagyon zavar, hogy nincs bennem elegendő önkontroll és SOS szeretnék ezen változtatni!

Kedves Júlia!

Ha jól értem, ezeket a hirtelen indulatokat, dühkitöréseket csak kisfiával kapcsolatban érzi. Fontos, hogy megpróbálja visszafogni magát, és nem hibáztatja kisfiát. Biztosan sokat van egyedül a gyerekkel, beszorulnak a szobába, napi 24 órában csak rá figyel. Végeznie kell a háztartási munkákat is, de a gyerek egyre kíváncsibb, mindenhez hozzányúl, mindig ott van, ahol nem kellene. Már eltelt 16 hónap, és szinte semmi saját ideje nem volt.

Nézzük, milyen helyzetek váltják ki ezeket az indulatokat: a gyerek megüti a játékban (vagy akár szándékosan), felbosszantja stb. Mi az, ami egy 16 hónapos gyerek fegyvertárában ilyen bosszantó tud lenni? Kisfia mostanában „jött rá”, hogy már nem kiszolgáltatott kisbaba, hanem önálló lény. Saját akarata, céljai, vágyai vannak, és ezeknek megpróbál érvényt szerezni. Ha ebben akadályozzák, akkor sír, hisztizik, kapálózik, akár oda is csap. Szeretne egyedül enni (miközben még nem tud), öltözni, kijönni, bemenni, felmászni, kinyitni stb. Az egész anyai élete arról szól, hogy megpróbálja keretek között tartani gyermekét. Ez napról napra nehezebb, mert a gyerek egyre többet akar. Ez naponta sok bosszúság, kudarc, fájdalom, amit egyre nehezebben visel.

Eddig örült mindennek, amit kisfia csinált, boldogan nézte az első lépéseket, az első egymásra tett kockákat, örült az első szavaknak. Most egy új szakaszba léptek. A fejlődést most már nem az újabb lépések jelentik, hanem azok a próbálkozások, ahogy kisfia megpróbálja kézbe venni a vele kapcsolatos dolgokat. Megpróbál részt venni saját maga ellátásában, és szeretne bekapcsolódni a felnőttek tevékenységébe, „segíteni” mindenben. Eleinte ez egyáltalán nem tűnik segítségnek, sokkal inkább akadályoz, lassít. Ugyanakkor, ha előre nézünk, 1-2 év múlva már önálló feladatokat is kaphat. Már most is próbálkozhat egyszerűbb munkákkal. Pl. dobd be a kukába, kapcsold be a porszívót, segíts összepárosítani a zoknikat! Minél sikeresebb lesz kisfia ezekben a feladatokban, annál kevesebb oka lesz arra, hogy agresszív, indulatos legyen. Emellett ezek a tevékenységek pompás, közös játékok is.

Eleinte nehéz lesz átállni erre a szemléletre, mert minden sokkal lassabban fog menni. Ugyanakkor csökken az ellenállás a gyerekben, és jobban elfogadja majd azt a néhány (tényleg nagyon kevés) dolgot, amit nem szabad. A tiltások, a túlzott irányítás, korlátozás indulatokat kelt a gyerekben, amire ő maga is heves indulatokkal reagál.  Az ő kitörései indulatokat generálnak Önben, és ez így megy egészen az elviselhetetlenségig.

A támogatás, az önállóság segítése és értékelése fejleszti a gyereket, és mivel Ön irányítja ezt a folyamatot, segít megtartani (visszaszerezni) az irányítói szerepet. Ettől csökkennek, megszűnnek a kölcsönös indulatok, mindenki jól érzi magát. Emellett fontos lenne, hogy legyen több olyan idő, amikor nincsenek összezárva, családlátogatás, játszótér, baba-mama csoportok, és néha olyan órák, amikor egyedül lehet, elmehet tornázni, sétálni, barátnőkkel találkozni.

Ha mindez nem lenne elegendő, akkor javaslom, hogy vegye igénybe a családi videótréninget.

www.videotraining.hu

üdvözlettel

bárdos kata

Gyermek klinikai szakpszichológus
Share

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.