Jelenlegi hely

Visszavágyom a régi iskolámba

2014-ben kezdtem el a középiskolát egy kisvárosban, egy családias hangulatú gimnáziumban. Nyelvi előkészítőre jártam, így az első évben csak nyelvet tanultam, ami megadta az önbizalmam, mivel nekem sikerült először nyelvvizsgát szereznem az osztályban, mellette pedig éltanuló is voltam. De sajnos a második év végén rá kellett jönnöm, hogy nincsenek barátaim, akikkel el tudnék menni valahova, vagy éppen komoly dolgokról beszélgetni. Úgy éreztem, nem oda való vagyok. Elkezdtem gondolkodni az iskolaváltáson. Úgy döntöttem, hogy a szomszéd nagyobb városban lévő nagyhírű gimnáziumba jelentkezem. Éreztem magamban annyit, hogy képes vagyok megugrani a tanulással kapcsolatos akadályokat, mivel híresen nehéz gimnázium. Hát tévedtem! Az elejétől kezdve hatalmas nyomás nehezedett rám, a tanárok és a diákok felől egyaránt. A jegyeim is romlottak, egyeseket kezdtem kapni.A tanárok verbálisan is sértegetni kezdtek, és elkezdték belém táplálni, hogy nem vagyok oda való. Mindennap sírok, és semmihez nincs kedvem. A reggeli iskolába indulást pedig kínszenvedésként élem meg. Sokszor vagyok beteg, leginkább gyomorproblémáim vannak. Nem nagyon tudok koncentrálni, és amiket régen imádtam csinálni és örömmel töltöttek el, azokat most már ki nem állhatom. Úgy érzem, hogy nem az vagyok, aki régen voltam, és visszavágyom a régi iskolámba...

Kedves Középiskolás Lány!!

Ilyen rövid időn belül meg kellett tapasztalnia mindazt a nyomást, ami egy fiatalt érint: a társas és a teljesítménnyel kapcsolatos elvárásokat. Nagyon nyomasztó lehetett, hogy nem voltak barátok Ön körül, de az is szorongató, ha nap mint nap kudarcokkal kell szembenéznünk a munkánk kapcsán. Érdekes, hogy levelében nem említi a családja véleményét. Biztosan olyan szempontokat is tudnának adni a döntéséhez, amikre ez a levél nem tér ki, hiszen ők ismerik Önt.

A következőket érdemes mérlegelni egy esetleges következő váltás előtt. Valóban úgy érzi, nincs kiút a teljesítménye javulásával kapcsolatban? Esetleg valamelyik szülője beszélt az osztályfőnökével, hogy ő mit lát problémának? Beszélt valaki az Önt sértegető tanárral? Ha Ön, az iskola és a család is úgy érzi, hogy az egyetlen megoldás a váltás lenne, akkor érdemes lépni. Emellett érdemes arra is gondolni, hogy vajon milyen lesz visszamenni oda, ahonnan azért jött el, mert nem érezte jól magát. Idővel, és szorult helyzetben megszépülnek az emlékek, de vajon tényleg jobb lesz ott? Lehet, hogy igen a válasz, de érdemes tudatosan készülni arra, hogy nem mindig a váltás hozza meg a változást, hanem a mi hozzáállásunk. Egy iskolaváltás - ahogy Ön is tapasztalta - sok szempontból igényel alkalmazkodást, ami igencsak sok erőfeszítést igényel. Javaslom, akkor váltson, ha a mérleg nyelve ezen szempontok figyelembevételével is ezt a döntést erősíti.

Üdvözlettel,

Kovács Réka

Problémakör: 
pszichológus
Share

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.