Hirdetés

Talán fél a többi gyerektől?

Tisztelt Szakértő!
A problémám a következő: Kislányunk 4 hónap múlva 3 éves lesz. Van egy majdnem 7 hónapos öccse. Bölcsődébe nem járt a kislány, szeptemberben kezdi az óvodát. Sűrűn visszük játszótérre, játszóházba, ami engem aggaszt, hogy ha például a csúszdán van már egy gyerek, a kislányunk nem akar menni. Ha több gyerek fent van, akkor még jobban nem szeretne menni, és mondja, hogy üljünk le a padra, és onnét nézzük őket, vagy akkor keres olyan játékszert, ahol nincs senki. Vagy ha mi vagyunk csak a játszón (kislányomnak a csúszda a kedvence), és jön valaki még csúszdázni, akkor lecsúszik, és azt mondja, elég volt, megunta. De én látom, hogy a másik gyerek megjelenése vette el a kedvét a csúszdázástól. Olyan, mintha tartana mindenféle kapcsolattól más gyerekekkel, főleg a fiúktól. Többször nézi riadtan, ahogy a fiúk a játszón ütik egymást, vagy lökdösődnek. Én gondolom, azért idegenkedik ennyire más gyerekektől, mert nem volt bölcsis, és a családban is ő az egyetlen korabeli, meg most az öccse. S nincsenek kisgyerekes családbarátaink, kislányunk majdnem mindig szinte felnőttkorúakkal van a családban. Amúgy okos,intelligens,értelmes kislány, és persze nincs szokva az erőszakhoz (ezért nézi riadtan azegymást püfölő gyerekeket), szereti, ha mindig minden rendben történik. Csak valamiért fél a gyerekektől. Ebben kérném a segítségét, hogy Ön szerint mit tegyek a játszótéren, ha mindig elmegy, ha valaki odamegy játszani, ahol ő van. Hagyjam rá, ahogy ő szeretné, vagy próbáljam meg mondani, hogy maradjon, nem bántja őt senki, csúszdázzon nyugodtan (ezt szoktam amúgy tenni), de sajnos sikertelenül járok, kicsit aggaszt az efféle viselkedése. Próbálom minél többet játszótérre is vinni, játszóházba gyerekek közé, egyelőre sajnos nem változott a viselkedése. Viszont ha mondom, hogy megyünk a játszótérre, nagyon lelkes mindig és várja, viszont ott kerüli a gyerekek társaságát, inkább csak nézi őket, vagy olyannal játszik, ahol nincs senki, ha kérdezik a gyerekek, látom rajta, hogy nagyon zavarba van. Az öccsét szereti, kedves vele, kapcsolatukban semmi kivetnivaló nincsen! Ebben kérném az Ön segítségét, hogy ha adna pár tanácsot, mitévő legyek a kislánnyal, fogadjam el a viselkedését, vagy próbáljak változtatni rajta. Mivel a szeptemberi óvodába való beszoktatás is aggaszt emiatt.
Nagyon szépen köszönöm előre is válaszát!

Borsó


Kedves „Borsó”!

Ha a kislánya örömmel megy a játszótérre, akkor valamiért szereti, és őt kevésbé feszélyezi az, ami ott történik. Vannak gyerekek, akik nehezebben nyitnak a többiek felé. Eleinte csak kívülről figyelnek. Felmérik a helyzetet.

Ne aggódjon előre az óvoda miatt! Fogadja el, hogy a kislánya így működik! Ha nagyon vonzza a csúszdázás, akkor előbb-utóbb oldódni fog ez a félelme. Az ilyen korú kisgyerekek még nem akarnak feltétlenül kapcsolódni a játékban, inkább egyedül játszanak. És ha őt riasztja a hangoskodás és az energikusság, akkor távol tartja magát tőle. Örüljön annak, hogy nem sírva menekül, hanem megtalálja a viselkedéses szabályozását a helyzetnek. Megy magától, és keres másik játékot. Vagy Ön szeretné, ha önérvényesítőbb lenne? Mitől félti? Hogy nem fogja tudni megvédeni magát az óvodában? Sokszor tapasztalom azt, hogy ilyenkor saját magunk gyermekkori rossz élményei élednek fel bennünk. De azok a sajátjaink, és nem biztos, hogy érdemes a gyermekeink jövőjére előrevetíteni.

Üdvözlettel: Majoros Andrea

Hirdetés
Hirdetés