Jelenlegi hely

Nekem miért nem sikerül semmi?

A problémám az, hogy elmúltam negyvenéves és nem értem el a céljaimat, ugyanakkor a barátaim elérték és ha nem is nyíltan, de irigykedem rájuk. Mindegyik családot alapított és szép családi házzal rendelkezik, míg én a szüleimmel élek, jó pár éve nincsen párkapcsolatom, és ha visszatekintek az elmúlt éveimre, nem is voltak lehetőségeim. Természetesen nem éltem mindig a szüleimmel, mert éveken át éltem önállóan albérletben, de attól nem lett társam, sem házam vagy saját lakásom. Nagyon bosszant, zavar, megfojt ez az állapot, hogy pont én vagyok az, akinek nem sikerült, emiatt lenézem, kritizálom magamat és az életet. Igyekszem ismerkedni a hölgyekkel, növelni a megtakarításaim, de valamiért a nők nem látnak bennem fantáziát és a megtakarításaim ha gyarapodnak is, de nem elég nagy ütemben ahhoz, hogy a közeljövőben fel tudjak mutatni valamit. Kikészít, hogy nem tudok ebből az összehasonlításból kilépni, hogy nekem nem adatott meg az negyvenéves koromra, ami a barátaimnak igen és emiatt szétstresszelem magamat. Hogyan felejtsem el, hogyan ne hasonlítgassak, hogyan békéljek meg a helyzetemmel? Köszönöm, Azaki

Kedves Azaki!

Első kérdésem: valójában kinek akar megfelelni? A barátainak? Vagy inkább önmagának? Az, hogy az embernek 40 éves korára önálló lakása, családja legyen, nem előírás – s ez a mai világban amúgy sem éppenséggel ritka. Ez pedig korántsem jelenti azt, hogy Ön kevesebb lenne a barátainál, vagy bárki másnál.

Véleményem szerint mindez nem áll összefüggésben azzal, hogy rendelkezik-e saját lakással, vagy azzal, mekkora megtakarítással bír. Tévedés azt hinni, hogy a bankszámlán vagy a pénztárcában lévő összeg határoz meg egy férfit. Ha eddig csak ilyen hölgyekkel találkozott, akkor ne bánja, hogy nem lett szorosabb a kapcsolat. Kicsi a valószínűsége annak, hogy önmagáért szerették, becsülték volna meg.

Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy amíg ebben az örvényben tartja magát, nem sok esélyt ad arra, hogy harmonikus, tartós párkapcsolatot alakíthasson ki. Ha egy cseppet sem ismeri el önmagát, ugyanezt nem várhatja el egy társtól.

Hogyan tud kilépni a mókuskerékből? Úgy, hogy az energiát máshová csoportosítja. Ne azt nézze, mi nincs, hanem azt, mi van és mi lehet még! Hiszen még ott áll a lehetőség Ön előtt, hogy másnak is helyet adjon az életében. Ehhez nem kell feltétlenül önálló lakás – hiszen ketten is rakhatnak fészket. 

 

Üdvözlettel:

Herceg Attila

 

Problémakör: 
Share