Jelenlegi hely

Magam sem tudom, miért vagyok vele

28 éves nő vagyok, édesapám meghalt, mikor 15 éves voltam. 2,5 éve élek a jelenlegi párkapcsolatomban. Eleinte, mikor megismerkedtünk (társkeresőn), szimpatikusak voltunk egymásnak, a szex is jól működött, bár már akkor is többnyire én kezdeményeztem. Ahogy telt-múlt az idő, egyre jobban megismertük egymást, sajnos munkámból kifolyólag, mivel sokat dolgozom (24 órás és hétvégi ügyeletek, és az ebből adódó fáradtság) keveset tudtunk és tudunk találkozni, inkább mivel munka szempontjából ő nincs annyira leterhelve, ő igazodik az én beosztásomhoz.

Kb. 1 éves lehetett a kapcsolatunk, mikor volt egy nagyobb összeveszés, ugyanis én ráértem volna, de ő inkább a hobbiját választotta, pedig én szerettem volna kicsit kettesben lenni, erre ő azzal vágott vissza, hogy ő se mondja meg nekem, mikor ne menjek el ügyelni. Ès ekkor felhozott egyéb neki nem tetsző problémákat, igaz, ezeket már korábban is emlegette, pl. hogy ha találkozunk, mindig csak azt kell hallgatnia, hogy mennyi munkám volt bent, mennyire elfáradtam stb., és azt meg se kérdezem, hogy neki milyen napja volt. Ez azért nem teljesen így van, bár tény, hogy túl sokat tudok panaszkodni. Meg azt is sokat mondogatta, hogy nem figyelek rá, nem lepem meg kis ajándékokkal stb. Ekkor majdnem úgy volt, hogy szakítunk, de aztàn megpróbáltuk úgy, hogy mindenki próbál kicsit változtatni, főleg én. Ezutàn kb. 1 hónappal kezdődött az, hogy már szinte mindig csak akkor szexeltünk, amikor azt én "kiharcoltam" tőle - már ha sikerült kiharcolni. De volt, hogy nem volt megfelelő az erekciója és így az együttlét is meghiúsult vagy egyből visszautasított, hogy inkább beszélgetnünk kéne többet. Amik nekem elég rosszul estek, mert alapvetően nekem egy kapcsolatban alap a szex, és nekem szex után valahogy könnyebb megnyílnom.

Ma már ott tartunk, hogy 4,5 hónapja nem volt semmiféle együttlét, mivel nem kezdeményeztem, ő meg alapból szinte sose kezdeményezett. Én már azért nem kezdeményeztem, mert meguntam, hogy sorozatosan képtelen volt "behatolni", egy idő után már kedvem se volt megint egy kudarcot átélni. Kb. hetente 1-2-szer találkozunk a munkabeosztásaim miatt, de ő mégis ragaszkodik hozzám. Egy barátom beszélgetett vele, azt mondta,hogy csak jókat mondott rólam, hogy milyen kitartó és okos vagyok, meg mennyire jól keresek (hozzá képest). Magam sem tudom, miért vagyok vele, mert nem a szex miatt és nem a pénz miatt, de úgy érzem, már semmi vonzót nem találok benne, ugyanakkor bármilyen lelki problémámat meg tudom vele beszélni, mindig tanácsol valamit, vagy ha épp segítségre szorulok, pl. bútorpakolás, akkor ő ott van és segít - kb. mintha a húga lennék. De akkor neki mi jó ebben a kapcsolatban? 36 éves, lassan már családja kéne, hogy legyen. Meg ő hogy bírja szex nélkül úgy, hogy van egy barátnője? Mert nem hiszem, hogy megcsalna, bár pár alkalommal egy barátnőm látta fent egy társkereső oldalon.

És most jön a másik problémám... Kb 5 hónapja egy kollégám közeledett felém szexuálisan, először nem adtam be a derekam, de elkezdtünk chatelni, és folyamatosan szexuális jellegű üzenetekkel bombázott, aminek nem tudtam ellenállni, és pár alkalommal voltak titkos munkahelyi légyottok. Megjegyzem, nagyon jó volt vele, jobb, mint a barátommal. Azóta ő már máshol dolgozik, és amikor együtt is dolgoztunk, az is csak egy átmeneti időszak volt. Ő egyébként 43 éves. A barátnőjével él együtt kb. 250 km-re tőlem, tehát a találkozásaink gyakorlatilag megoldhatatlanok, de ő mindig ígéri, hogy majd ha erre jár, akkor előtte szól, de soha nem jön össze, mert általában közli, hogy most mégsem jó, mert jön a barátnője is. De ugyanakkor írogat szexuális töltetű üzeneteket, meg hogy vágyik rá, hogy velem legyen. De már sokszor sírógörcsöt kapok, hogy sose jönnek össze a találkozásaink, pedig úgy érzem, sokszor már csak azt a napot várom, hogy jöjjön és együtt töltsük az időt, ami mindig meghiúsul az ő hibájából. Már volt, hogy chaten haraggal váltam el tőle, erre
megkérdezte, hogy most akkor mit akarok, mert egyszer azt írom, hogy akarom őt, egyszer meg azt, hogy hagyjuk az egészet. Vele el tudnám képzelni akár a jövőmet, mert egyezik az érdeklődésünk és a kémia már az első pillanattól kezdve erősen megvolt és ugyanígy az összes találkozásunk alkalmával. De messze van, baràtnője van, akit miattam nem fog otthagyni. És időnként napokra eltűnik a chatről, majd visszajön és
kitalál valamit, hogy miért tűnt el, amit én már egyre kevésbé tudok elhinni neki. Legutóbb az esett rosszul, hogy én hónapok óta várok rá, hogy együtt lehessünk, mire ő egy beszélgetésünk alkalmával viccesen közölte, hogy ha az a nő, akivel a munkája során találkozott, megadta volna neki a számát, szívesen lefeküdt volna vele. Tudom, hogy ennek a mérgező "kapcsolatnak" már rég véget kellett volna vetnem, de képtelen vagyok rá, és attól félek, talán bele is szerettem. Ugyanakkor a barátommal nem vagyok boldog, és úgy érzem, már az utolsó szikra is kialudt iránta szexuális téren. Meg ha vele vagyok, akkor is a másik pasira  gondolok, meg ha egyedül vagyok, róla fantáziálok, hogy milyen jó az ágyban. Lehet, hogy le kellene zárnom mindkettőt? De úgy érzem, képtelen lennék rá...

Kedves Hölgyem!

Köszönöm, hogy ilyen nyíltan írt, példája sokaknak segíthet abban, hogyan érdemes segítséget kérni. Fontos, hogy jól ismeri saját magát, vágyait - és erről beszélni is tud.

A panaszkodás és a szex ritkán férnek meg együtt, kinek van kedve dédelgetni azt, aki a randevún elsősorban saját magát sajnálja, nem a másik iránt érdeklődik. Barátja azt nyújtja, amit kér tőle, meghallgatást, együttérzést.

Úgy tűnik, hogy még nem sikerült megtalálnia azt a férfit, aki egy személyben testesít meg mindent, amit egy férfiban keres. „Barátja” barát, aki a húgának tekinti, és szívesen szereli a bútorait, a „másik pasi” jó az alkalmi szexben és a táv-szexben. Mindkét férfit szeretné teljesnek látni, ezért nem tud szakítani velük. Várja, hogy változtassanak, változzanak, és egyszer csak olyanná váljanak, mint akire vár. Mindkét kapcsolatnak fontos szerepe van az életében. Egy hűséges barát, aki szeret beszélgetni, tiszteli, elfogadja, és támogatja. Egy férfi, aki szexuális fantáziáját mozgatja meg, még üzeneteken keresztül is – ébren és fiatalon tartja. Ez azonban nem elég Önnek. Nem tud tovább keresni, amíg nem teljesen szabad.

Talán nem szakítani kell, hanem újradefiniálni a kapcsolatukat. A barátot barátnak, a „másik pasit” alkalmi/táv szexpartnernek. Ez az újrafogalmazás segíthet érzelmileg távolabb kerülni mindkettőjüktől, kapcsolatukat értékén kezelni. Ha mindkét kapcsolattól „csak” annyit vár, amennyit valóban nyújthatnak, akkor marad elég ideje és energiája, hogy egy új kapcsolatot keressen. Kapcsolatainak biztos alapja a szex, melynek segítségével könnyebben megnyílik. Nehéz dolga van, mert sok olyan partnert találhat, akik kedvelik ezt az alapot, de nem akarják mélyíteni a kapcsolatot. Segíthet, ha Ön is odafigyel a másikra, érdekli, mi van vele, ha elegendő teret ad a másiknak is.

üdvözlettel

bárdos kata

 

Gyermek klinikai szakpszichológus
Share

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.