A tüneteim alapján deperszonalizációs-derealizációs zavarra gyanakszom, de természetesen nem vagyok szakértő. A lényeg, hogy idegennek érzem a külvilágot, mintha már nem lenne olyan minden, mint régen. Az idegenség-érzés magammal kapcsolatosan is érvényes, bár inkább a külvilággal kapcsolatban intenzívebb ez az érzés. Emiatt az idegenség-érzés miatt szorongás jön elő, amely során félelmet érzek, hevesebben ver a szívem és éberebb vagyok a külvilág ingereivel kapcsolatban. Ezenkívül időnként nem tudom irányítani a gondolataimat, olyan zavaró és destruktív gondolatok is előtörnek, amiket nem akarok, és ez is nagyon szorongó érzést vált ki és elszomorít. Ez az egész zavar augusztus 25-től kezdődött, és az első három nap volt a legelviselhetetlenebb. Azóta voltak jobb és rosszabb napok. Volt olyan nap is, hogy azt hittem, már vége lesz, de vannak napok, amikor intenzívebb ez az érzés, főleg olyan környezetben, ahol ritkán vagy egyáltalán nem szoktam lenni.
Az igazsághoz hozzátartozik az, hogy ezen a nyáron elég gyakran fogyasztottam marihuánát és néha más hallucinogén anyagot is. Bár korábban szinte semmi kellemetlen tapasztalat nem volt ezekkel, vagy ha volt is, akkor hamar el is múlt, el is felejtettem szinte. Viszont azon a 25-én is szívtunk haverokkal, az elején minden jó volt, és egyszer csak elkapott az a pokoli érzés. Szóval azóta tart ez az egész epizód. Korábban nem volt semmi komoly lelki problémám, maximum annyi, hogy kicsit alacsony az önbecsülésem. Félek, hogy nem fog teljesen véget érni ez az érzés vagy hogy megőrülök. Érdeklődnék még, hogy ilyen esetben inkább pszichológushoz vagy pszichiáterhez lenne érdemes menni?