Én teljesen össze vagyok zavarodva. A párom alig foglalkozik velünk, a kisfiammal és velem, pedig már egy éve együtt vagyunk, ő ott, én itt, csak vagyunk egymás mellett, semmi több, nincs
köztünk már tisztelet, őt nem érdekli semmi, de azt mégsem akarja, hogy vége legyen, és már én sem tudom, mi a helyes döntés. Én is hibás vagyok ebben, sokszor sok időt töltöttünk külön, összeveszve hagytuk el egymást, pedig az sosem jó, de így utólag már hiába bánom. A mamájával élünk, és már úgy érzem, megbolondulok, egy év alatt teljesen tönkrementem, a kisfiammal sem úgy bánok, ahogyan kellene, úgy érzem, orvoshoz kellene fordulnom, de lehet, hogy most csak reménytelenül össze vagyok zavarodva, és lehet, lehetne még életet lehelni ebbe a kapcsolatba, mert én szeretem, de én hiába változom, ha ő nem akar már, nem tudom, mi lenne a jó és a helyes. A szüleim nem akarnak már hazaengedni újra, ez is bánt, mert nincs hova mennünk a kisfiammal. Kérem, legyen szíves válaszolni és megnyugtatni, hogy nincs szükség orvosra, csak nyugodt körülmények közt kellene élnünk.
Csak vagyunk egymás mellett, semmi több
Kedves „19 éves anya”!
Jó nehéz helyzetbe került! Nagyon fiatalon szült, és a kapcsolatuk nagyon korai szakaszában. Még alig volt idejük megismerni, megszokni egymást, még nem tudtak saját életet kialakítani, hiszen párja szüleinél laknak. Befolyásolhatja párja hozzáállását az is, hogy közös döntés volt-e a gyermekük születése vagy csak így alakult. Egy fiatal férfi számára hatalmas teher, ijedség lehet, hogy az addig szórakozó, lazán élő fiatalból egyszerre csak családfenntartó és szülő lesz.
Nem hiszem, hogy beteg lenne, csak nagyon sok a teher a vállán. Mindenképpen szüksége lenne valamilyen segítségre, hogy valakivel tudjon a helyzetükről beszélni. A segítő lehet bárki, aki egy kicsit távolabbról látja az életüket, egy barátnő, idősebb rokon. Ha nincs ilyen, akkor keressen a környezetében szociális munkást, pszichológust, hogy segítsen végiggondolni a helyzetét, lehetőségeit.
Párjával való kapcsolatának rendezésében párterápia is segíthet, ha párja is vállalja. Fontos, hogy segítséget kapjanak abban, hogyan lehetnek felnőttek, hogyan alakítsák ki közös életüket, hogyan tudják függetleníteni magukat szüleiktől. Szakembert a MIPSZI oldalain is találhat.
üdvözlettel
bárdos kata
2025-02


Ezeket olvastad már?


