Sokszor beszélünk traumatizáló élményekről, személyes, közösségi vagy transzgenerációs traumákról, háborús traumákról, bántalmazás következtében létrejövő traumás reakciókról, pszichés zavarokról. Vajon tudjuk-e, hogy miért lesz „trauma” egy rossz élményből vagy az extrém helyzetek kiket traumatizálnak és kik „ússzák meg” lelki sérülés nélkül?
Sokszor beszélünk traumatizáló élményekről, személyes, közösségi vagy transzgenerációs traumákról, háborús traumákról, bántalmazás következtében létrejövő traumás reakciókról, pszichés zavarokról. Vajon tudjuk-e, hogy miért lesz „trauma” egy rossz élményből vagy az extrém helyzetek kiket traumatizálnak és kik „ússzák meg” lelki sérülés nélkül?
A beszélgetés a trauma és következményeinek pszichológiai-pszichiátriai történetét kísérivégig Freudtól és a bécsi elit vélt vagy valós traumás emlékeitől, a Ferenczi által leírt háborús neurózistól a mai komplex traumáig. Ki, hogyan tudja feldolgozni segítséggel vagy anélkül a trauma következményeit? Egyáltalán fel lehet dolgozni egy súlyos traumát vagy több extrém traumát? Vagy talán jobb a felejtés
homályába süllyeszteni és hallgatni róla, hiszen „amiről nem beszélünk, az nincs”, és nem is kell foglalkozni vele? A traumás emlékezet különös működése sok esetben csak töredezetten ad hírt a korábban megtörtént súlyos eseményekről. A terapeuta és a személy közös feladata, hogy lineáris emlékanyagot „állítson elő” ezekből a fragmentumokból, tünetekből és értelmezze azt. A trauma azonban nem csak a lélekben, de a testünk minden sejtjében hagy nyomokat. Miről beszél a testünk? Hogyan lehet az eredeti történetet a felszínre hozni és
átdolgozni?
Sajnos az utóbbi években egyre aktuálisabbá vált, hogy mélyebben foglalkozzunk a körülöttünk lévő világban keletkezett traumákkal, hiszen azok mindannyiunkra hatással lehetnek vagy bárki kerülhet extrém traumatizáló helyzetbe egy háborús vagy fegyveres támadás, konfliktus áldozataként.
A terápiás módszerek széles tárháza áll rendelkezésünkre a trauma következményeivel élő személyek kezelésére. Ki az, aki segítséget, terápiás intervenciókat igényel, és vajon melyik a „legjobb módszer” a traumás következmények kezelésére? Az előadás kitér a háborús területről érkező menekültek traumás reakcióira és a terápiás intervenciók szerepére a multikulturális közegben. A háborúk, a szülőföld kényszerű elhagyása alapvető trauma, ami nem csak az elszakadás traumájával, hanem számos veszteséggel is jár. Nehéz sors, az identitás krízise vár azokra, akiknek ez a sors jutott, és akiknek az életében a traumák sorozata még élő és lezáratlan. Hogyan folyik tovább a belső
háború, ha a személy már elhagyta a konfliktusok földjét és egy új, békés helyet választ az élete folytatásához? A traumákból való felépülés hosszú folyamat, sok esetben szakmai segítséget igényel. A terápiák szépsége mellett számos nehéz külső és belső helyzettel kell megküzdeni, azokat feldolgozni. Ebben próbálunk terápiás bizalmat teremtve együtt haladni a trauma-túlélőkkel, hogy valóban túlélő váljon a megalázott, kifosztott, megsemmisített áldozatból.
Hárdi Lilla pszichoanalitikus (Cordelia Alapítvány) előadása a Pszichológiáról Mindenkinek című sorozatban.
