A cím azt sugallhatja, a szerző gyakorlatias válaszokat ad az alvászavarokkal, ezek okaival és a megoldásokkal kapcsolatban – ez azonban nem ilyen típusú könyv. Darian Leader különleges csemegét kínál az olvasónak: munkája nemcsak az alvással összefüggő, sokszor még hiányos és ellentmondó ismereteket foglalja össze, hanem az alváskutatás kultúrtörténetét is. Az emberiségnek az alváshoz és az álmokhoz való, minden korban konfliktusokkal és bizonytalansággal teli viszonyáról mesél, és arról a kalandos megismerési folyamatról, amelynek során kutatók, filozófusok és írók próbálták megközelíteni a titokzatos jelenséget, amely életünk egyharmadát kitölti, és amelyről ennek ellenére még mindig keveset tudunk.
Leader kritikus szemléletű szerző, kertelés nélkül bírálja a múlt kutatóit, akik kísérleteik során belesétáltak a módszertani csapdákba és a megalapozatlan előfeltevések zsákutcáiba, s így erősen vitatható megállapításokra jutottak. Meglepő, de Leader tévesnek tartja azt az általánosan elfogadott nézetet is, mely szerint a napi nyolcórás, egybefüggő alvás az ideális. Ez az elvárás szerinte az ipari forradalom következtében alakult ki, mert a három műszakos termelés igényeinek ez az időbeosztás jobban megfelelt, mint a korábbi évszázadokra jellemző, két szakaszból álló napi alvás. Leader szívesen kitér olyan témákra is, melyek csak lazábban kapcsolódnak az alváshoz, így sok érdekeset tudhatunk meg például a memóriakutatásról, és arról is, hogyan változott meg az emberek időfelfogása az iparosodás következtében. Mivel a szerző gyakorló pszichoanalitikus, természetes, hogy különös hangsúlyt fektet az álmok értelmezésére. Bőven idéz példákat saját praxisából és mások által publikált esetekből is; ezek jól szemléltetik az álmok és a tudat rejtett folyamatainak kapcsolatát, ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy „házilag” nem lehet kinyomozni, milyen elfojtott konfliktusok okozzák az alvással kapcsolatos zavarokat. Csak a szakszerű – és gyakran hosszú ideig tartó – analízis képes feltárni az álmatlanság hátterében álló szorongás, bűntudat eredetét.
Leader nem állítja, hogy a folyamatos, nyugodt, pihentető alvás mindenki számára elérhető. Sajátos módon mégis megnyugtatja az olvasót, mert véleménye szerint ezt az ideált nem is kell hajszolnunk: „a szakadozott, megszakított alvás inkább szabály, mint kivétel”, „az álmatlanság valamely formája a mindennapi alvási szokások alaptartozéka”. Úgy látja, sokszor az a baj, hogy az alvást feladatként éljük meg, és a kudarctól való félelem akadályozza a nyugodt pihenést: szorongunk, hogy nem sikerül teljesítenünk az életmódszakértők által előírt alvásmennyiséget. Rámutat, hogy az életidegen norma állandó hangsúlyozása sokmilliárd dolláros iparágat alapoz meg, ugyanis az alvást segítő eszközök – matracok, gyógyszerek, kezelések, alvásfigyelő alkalmazások – forgalmazói az emberek megfelelési vágyára alapoznak, és a félelemre, mely abból fakad, hogy azt tanultuk, ha nem alszunk előírásszerűen, azzal ártunk az egészségünknek.
Az alvás és az álom rejtélyes világ, melynek folyamatait számtalan tényező befolyásolja, a csecsemőkorban elsajátított szokásoktól kezdve a képernyők hatalmán és a tudattalan félelmeken át társas kapcsolataink minőségéig. Ha Leader könyvét elolvasva áttekintjük, milyen sok oka lehet, hogy nem alszunk jól, talán sikerül elfogadnunk, hogy nem feltétlenül velünk van a baj, nem mi vagyunk rendellenesek – és ettől máris jobban fogunk aludni.
(Darian Leader: Miért nem alszunk jól?, Typotex Kiadó, 2025, 184 oldal, 4500 Ft - a kötetet Gyárfás Vera fordította)
Mannhardt András
pszichológus, ismeretterjesztő újságíró
