Ügyesen hazudó emberek vagy meggyőzőbb hazugságok?

Bár a legtöbb ember nem tud jól kiszúrni egy hazugságot, a kutatások szerint egyesek meggyőzőbben hazudnak, mint mások. „Ezek a kutatások azonban nem vették figyelembe, hogy egyes hazugságokon talán csak könnyebb átlátni” – véli Sarah Volz egy idén megjelent kutatásában. Új tanulmányuk, amelyben külön vizsgálják a hazugság és a hazudó hatását, csak nagyon korlátozottan támasztja alá azt az elképzelést, hogy egyes emberek jobb hazudozók lennének.

Volz és kollégái egy korábbi tanulmány adatait elemezték újra, melynek során a kutatócsoport videókat készített a Miami Egyetem 80 hallgatójáról és munkatársáról, akik egyenként négy állítást fogalmaztak meg. Az első videóban pozitívan, míg a másodikban negatívan beszéltek egy általuk kedvelt személyről (pozitív igazság és negatív hazugság). A harmadik videóban negatívan, végül a negyedikben pedig pozitívan beszéltek egy olyan személyről, akit nem kedveltek (negatív igazság és pozitív hazugság).

Az új vizsgálat során ezeket a videókat 16 állításból álló sorozatokra bontották. Minden sorozat nyolc férfi és nyolc nő állításait tartalmazta különböző társadalmi és etnikai csoportokból. Közel 3000 résztvevő tekintette meg a 16 állításból álló sorozatok egyikét. Minden egyes üzenet esetében jelezniük kellett, hogy szerintük igaz vagy hamis volt-e a hallott állítás, továbbá azt is, hogy mennyire bíznak ebben az ítéletükben.

A válaszok elemzése alapján a résztvevők összességében csak az esetek 51%-ában ítéltek helyesen. Hajlamosak voltak arra, hogy egy üzenetet igaznak gondoljanak: ha egy állítás igaz volt, akkor az esetek 71%-ában ítéltek helyesen, de a megtévesztő üzeneteket is az esetek 69%-ában tévesen hitték igaznak.

Valójában tehát a résztvevők helyes döntését leginkább az határozta meg, hogy az állítás igaz vagy hamis volt-e: az igaz állítások esetében sokkal gyakrabban adtak helyes választ, mint a hamisaknál. Az üzenetek néhány más sajátos jellemzője szintén befolyásolta az ítélet pontosságát, bár csak kis mértékben.

Kevés bizonyítékot találtak azonban arra az elképzelésre, hogy egyes emberek kiváló hazudozók lennének. A videóban szereplő személyek egy részének nagyobb valószínűséggel hittek, függetlenül attól, hogy az üzenetük igaz volt-e vagy sem, a kutatócsoport szerint azért, mert őszintébbnek tűntek. Ez a hatás azonban meglehetősen kicsi volt.

A csoport elismeri, hogy a munkának vannak bizonyos korlátai. Például a videókban szereplő személyek mind fiatal felnőttek voltak, és sokan közülük pszichológushallgatók. Más kutatások szerint a fizikai vonzerő és a szociális-érzelmi készségek szintén befolyásolhatják egy személy hitelességét. Ezek a tényezők azonban csak kis mértékben különböztek a videóban szereplő személyek csoportján belül.