Az eredmény igazán meglepő: a feltételezésekkel ellentétben ebben az életkorban nem találtak közvetlen kapcsolatot a videójátékozás és a gyermekek kognitív teljesítménye között. A részt vevő diákok átlagosan napi 2,5 órát játszottak, de volt, aki akár 4,5 órát is eltöltött a videójáték előtt egy nap – azonban sem a játék időtartama, sem a játék műfaja nem mutatott szignifikáns összefüggést a kognitívképesség-tesztben nyújtott teljesítménnyel. A kutatás ezenkívül egy másik érdekes eredményre is jutott. Ellentétben egyes játékok hívogató marketingüzeneteivel, amelyek kifejezetten a kognitív képességek fejlesztését ígérik, a kutatók nem találtak semmilyen mérhető fejlesztő hatást.

Akkor ez most azt jelenti, hogy mindenki játszhat, amennyit csak szeretne? Természetesen nem, a videójátékozásra szánt időnek továbbra is érdemes keretet szabni. Bár a vizsgált életkorú gyermekek kognitív teljesítményét befolyásoló hatásokat nem találtak, később a túlzásba vitt játékból még jelentkezhetnek problémák. Az időbeli keretekre tehát figyeljünk oda, a kutatás eredményei alapján azonban szülőként nem kell annyira aggódnunk gyermekünk kognitív visszaesése miatt – mondta Jie Zhang, a houstoni egyetem docense, a kutatócsoport tagja.