A brit kvízműsorban a versenyzők egy nagy bőrfotelben ülve villámkérdésekre válaszoltak a reflektorok vakító fényében, miközben egy kamera lassan közelített az arcukhoz. Az erős fények és a lassú kameramunka segített a kutatóknak azonosítani a pislogásokat, amivel a televízióban való szereplés nyomását próbálták reprodukálni – mondta Robert Wilson, a tanulmány vezető szerzője. Wilson szerint még további kutatások szükségesek annak megértéséhez, hogy a pislogás hogyan függ össze a kognitív erőfeszítéssel, különösen a való világban végzett feladatok esetében. Hozzátette, hogy létezik olyan hipotézis, miszerint minél stresszesebb az ember, annál többet pislog.

A kutatók megnézték, hogyan változik a pislogás a játék különböző pontjain, és összehasonlították eredményeiket a korábbi laboratóriumi vizsgálatokban végzett, kevésbé stresszes kísérletek eredményeivel. A laboratóriumi vizsgálatok egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pislogás a gondolkodás „ütemezőjeként” működik, mely eredmény a tévében reprodukált helyzetre is igaz volt: a versenyzők a kérdések és a válaszaik kezdeténél pislogtak. A válaszon való gondolkodás közben azonban csökkent a pislogás, ami szintén összhangban volt a laboratóriumi eredményekkel. A Mastermind okozta stressz meglátszott a versenyzőkön: pislogási arányuk majdnem kétszerese volt a nyugalmi állapotban lévő emberekének, akik átlagosan húszat pislognak percenként.

Néhány eredmény azonban eltért a laboratóriumi vizsgálatoktól. Például a tévéműsorban az idősebbek többet pislogtak, mint a fiatalabbak, illetve a nők is többet pislogtak, mint a férfiak. A laboratóriumban ezek között a csoportok között nincs különbség – mondta Wilson. Felfedeztek néhány viselkedésbeli eltérést is. Laboratóriumi helyzetben az emberek hajlamosak lelassítani, és óvatosabban és pontosabban reagálni, miután hibát követtek el, míg a Mastermindban ez nem így történt.

Nem világos, hogy mi okozza ezeket a különbségeket a két helyzet között, de Wilson szerint ezek a különbségek a kutatás legizgalmasabb részei. Szerinte a pszichológia egyik legnagyobb kérdése jelenleg az, hogy a laboratóriumban megfigyelt dolgok mennyire illeszkednek a való világban zajló eseményekhez.

„Ez a kérdés kritikus jelentőségű, nemcsak az elme alapvető megértése szempontjából, hanem gyakorlati szempontból is, ha olyan laboratóriumi teszteket akarunk találni, amelyekkel diagnosztizálni tudjuk a mentális betegségeket” – értékelte a kutatás eredményeit Wilson.

https://neurosciencenews.com/mastermind-stress-25231/