Teresa Deffner a jénai egyetemi klinika intenzív osztálya munkacsoportjában dolgozik. Nap mint nap drámai sorsokkal, extrém helyzetekkel szembesül.
Amikor egy beteg az intenzívre kerül, úgy tűnhet neki, mintha egy másik bolygón lenne. Körülötte mozgó alakok tetőtől talpig védőruhában, maszkban, villogó-csipogó készülékek jobbról-balról. Ilyet eddig csak sci-fi filmekben láthatott.
Az én feladatom, hogy a pácienseket megnyugtassam és kibeszéljék magukból a félelmeiket. Persze olyat nem mondhatok, hogy semmi baj, maga ezen szerencsésen túl fog esni és két hét múlva gyógyultan kisétál. Ehelyett:
“Ez itt biztonságos, a legjobb hely, ahová most kerülhetett. Ha nem tud önállóan lélegezni, segítenek. Nézze meg nyugodtan az ápolókat, orvosokat, amikor bejönnek, ahogyan dolgoznak, figyelje a részleteket. Minden lehetőt megtesznek, szakmai rutinjuk megnyugtat. Ezek a készülékek életmentők. Néha sípolnak, ha valaki nagyon rosszul lesz, ilyenkor az ápolók gyorsan itt vannak és teszik, amit kell.”
A teljes cikk itt olvasható:
https://librarius.hu/2021/03/28/halalkozelben-egy-pszichiaterno-az-intenziven/

Új hozzászólás