Matekérettségi: nem mindenki önhibájából fog megbukni

Ezt a legtöbb család katasztrófaként éli meg, és azonnal elindul a bűnbakkeresés. Mert valaki mindig hibás: vagy a gyerek, vagy a tanár, vagy az egész társadalom. De mi van akkor, ha a diák olyan tanulási nehézséggel, diszkalkuliával küzd, amely súlyosan érinti matematikai képességeit, de a legtöbb esetben még a szakemberek sem ismerik ezt fel? Egy Észak-Írországban kutató magyar pszichológus, a diszkalkulia ismert szaktekintélye szerint e mentális zavar gyakoribb, mint gondolnánk, és az érintett egész életére rányomja a bélyegét.

Az utóbbi évtizedekben sorra ismerjük fel azokat a mentális kórképeket, amelyek sokszor megmagyarázzák, hogy egy tanuló vagy gyerek miért „rossz”. Ezeket a korábbi évszázadok során elintézték egy mérges legyintéssel (amely időnként a gyermek fejét is érintette), mondván, hogy lusta, neveletlen, buta, mihaszna.

Miközben természetesen vannak egyébként kiváló értelmi képességű, de tényleg elkapatott diákok is, az iskolában rosszul teljesítők közül sokan olyan tanulási zavarral küzdenek, amelyről nem tehetnek. Ma már közismert fogalom a diszlexia és a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD), de a matematikai bukdácsolást a társadalom nagy része szinte természetesnek veszi.

A teljes cikk itt olvasható:

https://index.hu/techtud/2019/05/07/matek_erettsegi_nem_mindenki_onhibajabol_fog_megbukni/