Jelenlegi hely

Agyban sem a méret a lényeg!

Évszázadok óta izgatta a tudósokat a kérdés, hogy vajon az agy mérete összefüggésben áll-e az illető intelligenciaszintjével? Egy nemrégiben végzett vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy az IQ-teszten elért pontok csak nagyon kis mértékben múlnak az agy méretén, sokkal nagyobb mértékben az agy strukturáltságán. 

Még 1836-ban egy német anatómus, Friedrich Tiedemann a Philosophical Transactions című lapban arról írt, hogy az agy mérete és az intellektus szoros összefüggésben áll, ám a tudósok ezt azóta is vitatták. A közelmúltban egy nemzetközi kutatócsapat Jakob Pietschnig vezetésével a Bécsi Egyetemen végzett vizsgálatokat abban a reményben, hogy talán végre megszületik a megnyugtató válasz erre a kérdésre.

A 8000 résztvevő bevonásával végzett vizsgálat során a szakemberek csak minimális összefüggést találtak az agyméret és az IQ-szint között, helyette úgy tűnt számukra, hogy inkább az agy struktúrája az, ami számít. Mindez akkor válik igazán nyilvánvalóvá, ha különböző fajokat hasonlítanak össze. Az ámbráscetnek van például a legnagyobb központi idegrendszere, beleértve az agyat is, ám ha a testtömeget is figyelembe vesszük, akkor a cickányok vezetnek és az emberek a sor végén kullognak. Vagyis a fajok közötti intelligenciakülönbségekért sem az agy mérete, hanem a szerkezete a felelős.

A másik bizonyíték arra, hogy az agy mérete nem számít: a férfiak agya általában nagyobb, mint a nőké, az intelligenciateszteken még sincs különbség a két nem teljesítménye között. Ráadásul azok az emberek, akik megalokefáliában szenvednek, vagyis abnormálisan nagy az agyuk, általában az átlagnál rosszabb eredményt érnek el az IQ-teszteken.

 

Share

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <p> <span> <div> <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <img> <map> <area> <hr> <br> <br /> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <table> <tr> <td> <em> <b> <u> <i> <strong> <font> <del> <ins> <sub> <sup> <quote> <blockquote> <pre> <address> <code> <cite> <embed> <object> <param> <strike> <caption> <!--pagebreak--> <iframe>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Ez is érdekelhet

Ha egy feladat nagy mentális erőfeszítést igényel, akkor csak arra az egyre tudunk fókuszálni, másra nem.

Amikor az emberi agyról írnak, szinte mindig elhangzik valami szuperlatívusz, miszerint a világegyetem legbonyolultab

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

„Repül a babaaaa!” Legtöbbünk látott már e felkiáltással magasba emelt, meglepett arcú babát boldog kispapáv

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján indult impulzivitás-kutatáshoz 18-35 éves fiatalok j

Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és keze