Kilométerszámlálós diéta

Az elmúlt években az élelmiszerek címkézése jelentősen megváltozott, a gyártók ugyanis már nemcsak az összetevőket, hanem az élelmiszerek kalóriatartalmát is jelzik. De keveset tudunk arról, hogy ezek a címkék valójában hogyan érintik táplálkozási szokásainkat, ugyanis nincsenek meggyőző kutatási bizonyítékok. Az Észak-Karolina Egyetem szakértői ezért 800 önkéntes részvételével egy átfogó kísérletre vállalkoztak: a jelentkezőket négy csoportra osztották és arra kérték őket, hogy válasszanak maguknak valamilyen gyorsétteremi ételt. Az első csoportnak semmilyen információt nem adtak az ételekről, a második résztvevőinek megadták a kalóriatartalmat, a harmadik csoport tagjainak azt árulták el, hány perc gyaloglással tudják ledolgozni az ennivalót, a negyedik csoport tagjai pedig azt láthatták a címkéin, hogy hány kilométer sétába kerülne az adott étel. Az eredményekből - amelynek összefoglalása az Appetite oldalain jelent meg - kiderült, hogy azok, akik semmilyen információt sem kaptak, átlagosan 1020 kalóriát vettek magukhoz, ez a felnőtt napi ajánlott kalóriabevitel körülbelül 40 százaléka. Akik tudták az ételek energiatartalmát, csak 927 kalóriát fogyasztottak, míg a harmadik csoport tagjai 916-ot. A legkevesebb energiát azonban a negyedik csoport tagjai vitték be a szervezetükbe, átlagosan 826 kalóriát. A tudósok szerint - bár a kutatás kis létszámú volt, - az eredményekből úgy tűnik, hogy a kilométerszámlálós címkézés a leghatásosabb. Az emberekben ugyanis így jobban realizálódik az ételek energiatartalma. A résztvevők 82 százaléka egyébként azt mondta, hogy a fizikai aktivitást mutató címkék hatnak rájuk a legjobban.