Jelenlegi hely

Te hogyan szakítasz?

Eltűnés, jegelés, kispadoztatás
A személytelenség világában érzéketlennek lenni nem nagy dolog.

A „szellemmé válás” és a „kispadra ültetés” olyan jelenségek, melyek – bár jóval kisebb mértékben – léteztek régen is, de az online lehetőségek hihetetlenül megnövelték előfordulásukat. Egy olyan nőnek azonban, aki magánéletében végre valami jóra vágyna, komoly érzelmi veszélyt jelenthet mindkettő. 

Szerző: 

Ma az online tér megannyi lehetőséget kínál arra, hogy egy nő valakivel kapcsolatba kerüljön. Egyre nő az ismerkedést kínáló appok száma, és a könnyű elérés lehetősége, a számtalan egyedülálló férfi látványa nagyon megtévesztő. A kutatók már évek óta mondogatják, hogy ezek a fejlesztések valójában nem tesznek jót az emberi kapcsolatoknak, mert a gyors és könnyű kapcsolatteremtés ígérete nem az érzelmeken, hanem a softweren múlnak. A valódi érzelmeket nem lehet gyorsan átélni és ledobni, még a legrövidebb idejű élmény is érzelmi hatást fog kiváltani, amit nem lehet megúszni.

Tegyük fel, hogy két ember megismerkedik online, és „beszélgetni” kezdenek. Az érzelmek az online térben nagyon gyorsan fejlődnek, ezért akár 15-20 üzenetváltás után már az életre és a jövőre vonatkozó mondatok is leíródhatnak. Ha ez kiegészül néhány valódi találkozással, akkor végképp igazinak tűnhet a kapcsolat megkezdése. Ezt az érzést különösen megtámogatják az online lehetőségek – reggeli üzenetek, munkaidőben küldött szívecskék... megannyi jelzés arról, hogy a másik létezik és a kapcsolat is él, hiszen állandóan gondol rám. Aztán egyszer csak mindennek vége szakad, az illető felszívódik, nem ír, nem válaszol. Ahhoz képest, hogy ilyen régen is előfordult, most a látvány rosszabb és a riasztó érzés is kiterjedtebb lehet, mert a másik egyidejűleg 5-8 színtérről is „eltűnhet”. Mintha sosem létezett volna.

És az a nő, aki időközben felépítette fejében a kapcsolatot, elmesélte a barátnőinek, és már kezdte tényleg elhinni az egész helyzetet, egyszer csak ott találja magát a semmi közepén.

A ghosting, ez az egyre inkább terjedő, de érzelmileg megkérdőjelezhető megoldás rosszabb egy valódi szakításnál, ahol a partnernek legalább módja van valamit mondani vagy feltenni egy kérdést. A ghosting azonban ezt nem teszi lehetővé – a másik oldalon a teljes közömbösség látszik, amitől mindenki kihasználtnak, rosszabb esetben lecserélhetőnek, eldobhatónak érezheti magát... Még akkor is fájdalmas egy ilyen helyzet, ha valakinek megfelelő az önértékelése, mert azt fel kell dolgoznia, hogy ennyire félrevitte az emberismerete, vagy azok a vágyai, melyek oda vezettek, hogy fantáziájában átrajzolta a másik ember valódi karakterét. De még ha tudatosítjuk is magunkban, hogy a történtek nem minket minősítenek, hanem a másik embert, akkor is érzelmi konfliktust okoz mindez.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Ma már sokszorosan bizonyított tény, hogy a gyilkosok, sorozatgyilkosok előéletében gyakran szerepel a gyermekkori állatkínzás.

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk.

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

A tetoválást viselők nagy része sokáig győzködi magát arról, hogy jó döntés volt magára varratnia az adott mintát.

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...