A mi időnk a mi időnk?
Avagy vizsgálható-e a bölcsesség?
Függőség, amiért nem jár büntetés
Szabó Vivien

Eszedbe se jusson zavarni, rendkívül elfoglalt! Számára a nap minden perce versenyfutás az idővel. Este nyolc előtt program? Ugyan már! Hétvégén ki sem dugja az orrát a szabad ég alá – maximum laptopja kíséretében. Nyaralás közben sem tud kikapcsolni. A barátai már nem is igazán keresik, hiszen úgysem ér rá sosem, vagy hozzánőtt a füléhez a telefon. Mindig csak egyetlen dolog jár a fejében: a munka.

A munkamánia, más szóval workalcoholism vagy workaholism olyan szenvedélybetegség, melyben a munka szinte „drogként” funkcionál, háttérbe szorítva az egyén többi életterét és motivációit. Bármilyen furán is hangzik, a munkamániás emberek ugyanolyan függők, mint az alkoholisták vagy a drogosok: szenvedélyük keletkezésének menete, viselkedésmintáik és függőségük jellegzetességei ugyanolyanok, mint bármely más szenvedélybetegségé. 

Bódizs Róbert
Neurobiológia

A magasabb intelligenciahányadossal jellemezhető személyek valahogy mintha mindenben jobbak lennének – ezt támasztják alá azok a kutatások, melyeknek eredményei szerint nemcsak az iskolában teljesítenek jobban, de jobb munkahelyük, több fizetésük, hosszabb életük is lesz, mint kevésbé intelligens társaiknak, ráadásul a párválasztásban is sikeresebbek lesznek. Látszólag egyszerű a képlet: az értelmesebb emberek, jobban átlátva az összefüggéseket, optimálisabban ki tudják használni az élet által kínált lehetőségeket, jobban tudnak mérlegelni, dönteni, stb. De vajon tényleg jobban tudnak-e dönteni?

Amikor Alfred Binet francia pszichológus  1905-ben megalkotta az első intelligencia-tesztet, aligha hihette, hogy egy évszázaddal később számos tudományág képviselői használják és folytatják munkáját. Ha ma megkérdeznénk egy pszichológustól, mi kapcsolja össze az idegsejtek vezetési sebességét az iskolai teljesítménnyel, a jövedelemmel és a várható élettartammal, a válaszok sorában minden bizonnyal előkelő helyen szerepelne az intelligencia fogalma.

Szále László

A konfliktus mindig erőrendszerek összeütközése, akár belső lelki szinten zajlik, akár az életünket meghatározó külső színtereken. Legközvetlenebbül a számunkra oly fontos szeretteink, családunk körében, barátainkkal, vagy akár az egzisztenciánkat és létfenntartásunkat biztosító hivatás, a munkahelyi kapcsolatok területén. Szándékok, vágyak, szükségletek, érzelmek, érdekek, meggyőződések csatázhatnak egymással benn, a lelkünkben, vagy kinn, a kapcsolatvilágunkban. Akár belső, akár külső a konfliktus, átérzésének, megélésének idején és a vele való megbirkózás során kedvezőtlen stresszállapotba kerülünk. Azért rossz ez a stressz, mert nincs a helyzetre megoldásunk, beszorulunk, tehetetlenné válunk. Ilyenkor szorongunk, és gyakran debilizáló, butító szorongás állapota vesz erőt rajtunk.

Az emberben a tehetetlenség érzése leggyakrabban elemi dühöt vált ki. Amikor azt mondjuk, „mérges vagyok”, akkor az az indulat hormonjai bennünk valóban mérgező hatásúak. Erre mondja nagyon pontosan József Attila: „még jó, ha az ember haragja nem az embert magát harapja.” Pedig harapja: az infarktust kiváltó tényezők között a düh, a tehetetlenség bizonyítottan előkelő helyen áll.

Bereczkei Tamás
Kutatások

A machiavellistát olyan embernek tartják, aki másokat eszközként használ fel saját céljai elérésére. E mögött számos pszichológiai beállítódás, gondolkodási séma és személyiségjegy található, ezek együttállása hozza létre a tipikusan Machiavelli viselkedési stratégiát. Mindenekelőtt cinikus világnézet jellemzi őket: az emberek alapvetően rosszak – ha nem használjuk ki őket, majd ők fognak kihasználni bennünket. Ez párosul egy alapvetően etikátlan magatartással, amelynek során önző, manipulatív és félrevezető taktikáikat a „cél szentesíti az eszközt” értelmében alkalmazzák. Opportunisták, amennyiben minden helyzetben csakis a célravezető, azaz előnyökkel járó stratégiákat választják.

...a többiekhez képest rosszabb teljesítményt nyújtottak az érzelmi intelligenciát felmérő tesztekben. Ezek a váratlan eredmények elemi erővel hoztak felszínre egy alapvető problémát. Amennyiben a machiavellisták bizonyos kognitív hiányosságokat mutatnak, hogy képesek túljárni mások eszén? Ha nem látják át másoknál  könnyebben és gyorsabban a személyközi kapcsolatokat, hogyan lehetnek sikeresek a manipulációk és félrevezetések során?

 

Spronz Péter

Sok női ábránd visszatérő  eleme a szívmelengető jelenet, amikor a jóképű, szellemes és figyelmes udvarló meghitten vacsorázik szíve hölgyével egy kellemes étteremben. Minden adott a maradandó élményhez: a szeparált boxtól a különleges borokon és ínycsiklandó étkeken át a meghitt beszélgetésig. Vajon az idill közepette hány nő figyelne fel azokra az apró momentumokra, amelyek látszólag csekély jelentőséggel bírnak? Például arra, hogy a férfi addig győzködte a nőt, amíg az általa javasolt vendéglőben kötöttek ki. Az időpontot is többször kellett módosítani, mivel többször felhívta, hogy közölje: valami halaszthatatlan dolog jött közbe.

De hogyan képes ilyen mértékben kikapcsolni empátiáját? Mitől mondja egyszer látszólag mély meggyőződéssel, hogy „Te vagy nekem a legfontosabb a világon!”, máskor hogyan képes társaságban nyugodtan lehülyézni párját, lekurvázni, ha a nő az utcán köszön egy férfikollégájának, vagy úgy megverni, hogy a nő segélykiáltása nyomán a szomszédoknak kell kihívni a rendőröket?

Hírek, érdekességek

A pletyka igen rossz hírnévnek örvendett évszázadokon keresztül: rosszindulatú beszédnek tartották, amely aláássa mások jó hírnevét s az igazságot is elfedi. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint azonban előnyei is vannak.

Talán saját tapasztalataink is alátámasztják, hogy a legtöbb könyv második olvasásra sokkal élvezetesebb, érzelmesebb - most az is kiderült, hogy jó hatással van a mentális egészségre is.

Az elhízásnak újabb hátulütőjére derült fény. Az Obesity című online szaklapban ismertetett kutatás során ugyanis megállapították, hogy a jelentős túlsúllyal bíró egyének jóval több fájdalommal találják szemben magukat.

Minél nagyobb nyomásnak van kitéve egy gyerek, annál valószínűbb, hogy kamaszkorára elhízott lesz – olvasható a Pediatrics című folyóiratban megjelent tanulmányban.

Vajon mi gyakorol nagyobb hatást a kamaszokra: a szüleik vagy a tévé? A leuveni egyetemen azt vizsgálták a kutatók, hogy a tizenéveseket megvédi-e az anyjukkal való jó kapcsolat azoktól a negatív hatásoktól, amelyeket a televízió gyakorol szexuális attitűdjeikre? Az eredmények azt mutatták, hogy ez nagyban függ a tinédzser nemétől.

Kategóriák

Belépés

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!

MINDEN TIZEDIK FELIRATKOZÓT MEGAJÁNDÉKOZUNK A MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA EGYIK LAPSZÁMÁVAL!

Programajánló

2012.05.18. 09:00
- 2012.05.20. 17:00

A konferencia fő témája a testi-lelki immunitás és a hipnózis. Előadás hangzik el többek között a lelki immunitásról, kerekasztal-beszélgetésen járják körül a pszichoneuroimmunológia és a módosult tudatállapotok kérdéskörét, az immunerősítés lehetőségeit hipnoterápiával és szuggesztív módszerekkel, bemutatják az autoimmunbetegekkel végzett pszichoterápia módszereit és tapasztalatait.

Az előzetes program a csatolmányban olvasható.

2012.05.26. 09:00
Az információs társadalomban, a digitális generációk tanítóiként és nevelőiként a pedagógusok számtalan olyan kérdéssel és megoldandó feladattal találkoznak, amelyeknek nagy része az infokommunikációs eszközök és web2.0-ás szolgáltatások használatának módszertani és technikai különbségeire vezethető vissza. Az IKT használata befolyásolja az olvasási, kommunikációs, információfeldolgozási, tanulási szokásokat, átalakítja mindennapjainkat. Újra kell értelmeznünk a pedagógus szerepét az információs társadalomban: a korábbi szerepfelfogások és elvárások mellett megjelennek újak, amelyekkel azelőtt nem szembesülhettünk.
2012.05.30. 09:00
- 2012.06.01. 17:00

A Magyar Pszichológiai Társaság  „A tudomány emberi arca” címmel Szombathelyen rendezi  XXI. Országos Tudományos Nagygyűlését, melyet idén is a doktoranduszok konferenciája és találkozója előz meg.

2012.05.31. 09:00
- 2012.06.01. 17:00

Mik a szülő nő jogai és felelőssége? Ki felel a szülésért és annak kimeneteléért? Mik a jogai és miért felel az orvos, a szülésznő és más szülés körüli segítők? Mi áll a magzat jogában és érdekében? Ez hogyan képviselhető? A nemzetközi konferencia az Emberi Jogok Európai Bíróságának Ternovszky-döntése köré épül, melynek során egy magyar várandós anya feljelentése nyomán először mondta ki bíróság, hogy a szülés helyszínének és körülményeinek megválasztása a nő emberi joga. Ternovszky Anna 2010-ben azért indított pert a magyar állam ellen, mert az, a tisztázatlan jogi helyzet, és az otthonszülés kriminalizálása által nem tette lehetővé számára szülése helyszínének szabad megválasztását.

2012.05.31. 23:55

 

Pályázni lehet (szóközökkel együtt) 3000–15000 karakter hosszúságú cikkekkel.

Beküldési határidő meghosszabbítva: 2012. május 31.

Részletek a csatolmányban olvashatók

 
 

Könyvajánló

Kötetünk gyakorlatra orientált, összeállítását kettős cél vezette: egyrészt a gyakorló pedagógusok kezébe szeretnénk egy olyan könyvet adni, melyet haszonnal forgathatnak iskolai szituációkban keletkező kérdéseik megválaszolására. Segítségével hatékonyabbá válnak, kapcsolataik javulnak, együttműködésük felhőtlenebbé válik diákjaikkal és kollegáikkal, az iskolai légkör oldottabb, az ott nyújtott teljesítmény jobb lesz.

Beszélgetések egy Fradi-legendával

(róla pedig Albert Flórián, Grosics Gyula, Springer Miklós, Szepesi György, Takács Tibor, Kopeczky Lajos és mások mesélnek).