A munkamánia, más szóval workalcoholism vagy workaholism olyan szenvedélybetegség, melyben a munka szinte „drogként” funkcionál, háttérbe szorítva az egyén többi életterét és motivációit. Bármilyen furán is hangzik, a munkamániás emberek ugyanolyan függők, mint az alkoholisták vagy a drogosok: szenvedélyük keletkezésének menete, viselkedésmintáik és függőségük jellegzetességei ugyanolyanok, mint bármely más szenvedélybetegségé.
Amikor Alfred Binet francia pszichológus 1905-ben megalkotta az első intelligencia-tesztet, aligha hihette, hogy egy évszázaddal később számos tudományág képviselői használják és folytatják munkáját. Ha ma megkérdeznénk egy pszichológustól, mi kapcsolja össze az idegsejtek vezetési sebességét az iskolai teljesítménnyel, a jövedelemmel és a várható élettartammal, a válaszok sorában minden bizonnyal előkelő helyen szerepelne az intelligencia fogalma.
Az emberben a tehetetlenség érzése leggyakrabban elemi dühöt vált ki. Amikor azt mondjuk, „mérges vagyok”, akkor az az indulat hormonjai bennünk valóban mérgező hatásúak. Erre mondja nagyon pontosan József Attila: „még jó, ha az ember haragja nem az embert magát harapja.” Pedig harapja: az infarktust kiváltó tényezők között a düh, a tehetetlenség bizonyítottan előkelő helyen áll.
...a többiekhez képest rosszabb teljesítményt nyújtottak az érzelmi intelligenciát felmérő tesztekben. Ezek a váratlan eredmények elemi erővel hoztak felszínre egy alapvető problémát. Amennyiben a machiavellisták bizonyos kognitív hiányosságokat mutatnak, hogy képesek túljárni mások eszén? Ha nem látják át másoknál könnyebben és gyorsabban a személyközi kapcsolatokat, hogyan lehetnek sikeresek a manipulációk és félrevezetések során?
De hogyan képes ilyen mértékben kikapcsolni empátiáját? Mitől mondja egyszer látszólag mély meggyőződéssel, hogy „Te vagy nekem a legfontosabb a világon!”, máskor hogyan képes társaságban nyugodtan lehülyézni párját, lekurvázni, ha a nő az utcán köszön egy férfikollégájának, vagy úgy megverni, hogy a nő segélykiáltása nyomán a szomszédoknak kell kihívni a rendőröket?
Hírek, érdekességek
A pletyka igen rossz hírnévnek örvendett évszázadokon keresztül: rosszindulatú beszédnek tartották, amely aláássa mások jó hírnevét s az igazságot is elfedi. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint azonban előnyei is vannak.
Talán saját tapasztalataink is alátámasztják, hogy a legtöbb könyv második olvasásra sokkal élvezetesebb, érzelmesebb - most az is kiderült, hogy jó hatással van a mentális egészségre is.
Minél nagyobb nyomásnak van kitéve egy gyerek, annál valószínűbb, hogy kamaszkorára elhízott lesz – olvasható a Pediatrics című folyóiratban megjelent tanulmányban.
Vajon mi gyakorol nagyobb hatást a kamaszokra: a szüleik vagy a tévé? A leuveni egyetemen azt vizsgálták a kutatók, hogy a tizenéveseket megvédi-e az anyjukkal való jó kapcsolat azoktól a negatív hatásoktól, amelyeket a televízió gyakorol szexuális attitűdjeikre? Az eredmények azt mutatták, hogy ez nagyban függ a tinédzser nemétől.
Cikkek
- 1 / 20
- ››
Kategóriák
Belépés
IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!
MINDEN TIZEDIK FELIRATKOZÓT MEGAJÁNDÉKOZUNK A MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA EGYIK LAPSZÁMÁVAL!
