Ám úgy tűnik, mégsem tanulunk – a gyakorlatban csak ismételgetjük ugyanazokat a lépéssorokat a magunk magánéleti vagy munkahelyi mókuskerekében. Kívülről fújjuk, mi fog történni, mégsem lépünk ki a komfortzónánkból, rójuk a megszokott köröket. Vajon véget lehet vetni ennek az ördögi spirálnak?

Persze, ha a kudarcot szeretnéd választani, nos, annak számos módja akad. Íme, egy kis gyűjtemény, mely ugyan nélkülözi a teljességet, de azért rávilágít pár izgalmas lelki háttértényezőre.

1. Ne tűzz ki célokat!

2. Halogass!

3. Mindig csak felfelé hasonlítsd magad!

4. Sose lépj ki a komfortzónádból!

5. Csak a mának élj!

6. Légy született pesszimista!

7. Panaszkodj és magyarázkodj!

8. Igyekezz mindenkinek megfelelni és mindig mindenkinek a kedvében járni!

9. Mindig mondj igent, nemet sosem!

10. Légy bunkó!

Ennyi hát. Tíz egyszerű fogás, mely mindegyikünk számára adott, ha kudarcra vágyunk. Sajnos az az érdekes, hogy sokan a környezetünkben, mintha e kotta szerint énekelnének, sőt néha mi magunk is?

Milyen hát az az élet, amit tényleg és valóban élni szeretnél? Van erre válaszod? Elvégre az élet csak-csak mezei hétfőkből, sima keddekből, normál szerdákból áll és nem pusztán folyamatos csúcsélmények sorából, hiszen ha mindig X ezer méter magasan vagyunk, akkor nekünk az lesz az origó, nem a tengerszint, de ezt sokszor elfelejtjük. Vagyis egy egészséges hullámzás a győzelmek és bukások kavalkádjában az élet természetes része. Ezzel szemben mi mégis – oly gyakran – mintha a kudarcot száműznénk a normalitásból. Ha pedig mégis elérkezik, csak széttárt karral állunk némán, s nehezen küzdünk meg a bennünk felsejlő negatív érzésekkel.

Valójában nem az a kérdés, padlót fogsz-e, hanem, hogy miként reagálsz majd arra, amikor épp padlót fogsz!?

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 3. számában olvasható