Jelenlegi hely

Mit árul el a hangunk?

Amit mondunk – vagyis mondanivalónk tartalma –, és ahogyan mondjuk, általában összhangban van egymással.

Mi újság? Semmi. Hogy vagy? Jól. - Kérdések, amelyeket nap mint nap felteszünk társunknak, barátainknak, szüleinknek, gyermekeinknek. És egyszavas válaszok, amelyek alapján szinte mindig be tudjuk azonosítani, van-e valami újság vagy tényleg nincs semmi – és hogy valóban jól van-e a másik vagy egyáltalán nincs. 

De mi különbözteti meg a „semmi” semmit a „valami” semmitől, az egyik jól-t a másik jól-tól? Hogyan lehetséges, hogy meglehetősen pontosan felismerjük beszélgetőtársunk érzelmi állapotát még akkor is, ha csak telefonon beszélünk vele, és nem látjuk a mozgását, az arckifejezését? Van-e különbség a férfiak és a nők között a hangulat beazonosításának sikerességében? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak az érzelmesbeszéd-kutatások.

Több évtizede ismert, hogy már az újszülött csecsemők is előnyben részesítik az emberi beszédet más hangokkal szemben, s a saját anyjuk hangját más nőkével szemben. Az utóbbi évek kutatásai pedig kimutatták, hogy ez a képesség már az anyaméhben is jelen van. Azt is tudjuk, hogy a nyolc hónapos babák már képesek megkülönböztetni a férfihangot a nőitől. Felnőttekkel végzett kutatások azonban megállapították, hogy ez a két feladat: ismerőseinket felismerni, illetve ismeretleneket megkülönböztetni hangjuk alapján két különböző funkció az agyban. Az elsővel kapcsolatban azt tudjuk, hogy nincs egyetlen beszédparaméter, ami mindenkinél egyformán fontos lenne – egyik ismerősünk azonosításában hangmagassága, a másiknál hangja érdessége, a harmadiknál egyéb paraméterek játszanak fontosabb szerepet. Az viszont mind idegen, mind ismerős esetén megfigyelhető, hogy ha a beszéd érzelmeket tartalmaz, egyrészt aktívabbak lesznek a beszédértésért felelős agyterületek, másrészt plusz agyterületek is bekapcsolódnak.

Amit mondunk – vagyis mondanivalónk tartalma –, és ahogyan mondjuk, általában összhangban van egymással. Ha a telefonban boldog hangsúllyal azt mondom valakinek: „De örülök, hogy hívtál”, akkor a másik fél nem fog kételkedni abban, hogy valóban örülök. A tartalom és a hang szétválását leginkább akkor figyelhetjük meg, ha a kettő ellentmond egymásnak: például ha személyes találkozásnál kissé undorodva, a hangsúlyt lefelé engedve mondom, hogy „de örülök, hogy látlak”. Ilyenkor az, amit mondok, a tartalom, vagyis hogy örülök, és a nonverbális kommunikációm, ami jelzi, hogy ez egyáltalán nincs így, ellentmond egymásnak. Ha ezt felismerjük, általában inkább a nonverbális kommunikációnak hiszünk, hiszen feltételezzük, hogy azt sokkal nehezebb befolyásolni, mint a tartalmat, ezért őszintébben kifejezi a másik érzelmeit, attitűdjeit...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

Ha a múltban és a jelenben sikeresen elértük kitűzött céljainkat, a jövőben is ezt tételezzük fel önmagunkról.

Manapság, amikor mindent a sikeresség mércéjével mérünk, nagyon nehéz kialakítani azt az elégedettségi szintet, ahol

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

„Anya! Fáj a hasam, nem szeretnék ma iskolába menni!” – ez a kérés talán gyakrabban hangzik el iskolai konfliktus, mint fizikai betegség következtében.

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk.