A hétköznapi tapasztalat és a tudományos eredmények is azt mutatják: a pénz használatához kötődő magatartásminták valódi mozgatórugói nem ismerhetőek fel mindössze egy-két jellemző szokás alapján. Egy nemrégiben elvégzett magyar kutatás eredményei szerint a pénz gyakorlati kezelését, a beosztás és a megtakarítás képességét sokszor olyan rejtett tulajdonságaink határozzák meg, melyeket nem csak a felületes szemlélő, de sokszor saját magunk sem ismerünk valódi összefüggéseikben.

Ha valaki azt állítja magáról, hogy jól osztja be a pénzét, abból legtöbben azt a következtetést vonnánk le, hogy az illetőnek nincsenek filléres problémái, be tudja fizetni a számláit, s nyilván nem kell a hónap végén kölcsönkérnie. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval árnyaltabb, és bizonyos személyiségtípusok esetében kifejezetten jellemző, hogy a beosztásra törekvő életmódot rendszeres anyagi nehézségek sora árnyékolja be. Pénzügyi személyiségünket – a személyiség más aspektusaihoz hasonlóan – számos olyan tulajdonság együtteseként kell kezelnünk, melyek határai gyakran elmosódnak, és melyek az adott kontextusban teljesen más előjelet kapnak, mint abból kiemelve...

 A kutatók a korábbi tudományos eredmények alapján előzetesen hat személyiségdimenziót határoztak meg (Árérzékeny; Beosztó; Mértéktartó; Takarékos; Dolgos; Tudatos), s ezek mentén értékelték a válaszadókat. A kérdőívben a hat kategória mindegyikéhez hat állítás tartozott; a kitöltők egytől ötig terjedő skálán jelölhették be, mennyire tudnak azonosulni az egyes kijelentésekkel...

A válaszadók általános önképe szempontjából érdekes, hogy a legnagyobb – 50 százalékot meghaladó – arányban a „Pontosan tudom, mennyi pénzem van készpénzben és a bankszámlámon” állításra adták a maximális egyetértést jelző öt pontot. A kitöltők 45-45 százaléka értett egyet teljes mértékben azokkal az állításokkal, hogy „Ha kevés a pénzem, spórolok”, illetve „Nem szeretem kidobni a még használható dolgokat”. Bár ezeket a válaszokat a személyiségkép szempontjából mind pozitívnak tekintették az elemzők, figyelmet érdemel, hogy a legnagyobb arányban maximális pontot kapott állítások közt szerepel az is, hogy „Mindent meg akarok adni a gyermekeimnek”, mely sem pénzügyi, sem pedagógiai szempontból nem feltétlenül pozitív. A kijelentéssel ennek ellenére a kitöltők több mint 30 százaléka maximálisan azonosult. Meglepőnek tekinthető az az eredmény is, hogy a válaszadók több mint háromnegyede egyetértett azzal, hogy a hónap végén nincsenek anyagi gondjai, viszont mindössze 4,37 százalék volt annyira magabiztos, hogy az állításra a maximális pontot adja...

A kutatás eredményei szerint a kategóriák közti átfedések és belső ellentmondások jól mutatják, hogy a valóságban szinte lehetetlen egyetlen, a közvélekedésben sokszor meghatározónak tekintett szokás vagy tulajdonság alapján érvényes következtetéseket levonni. Különböző élethelyzetekben egy adott személy pénzügyi személyiségének mindig más és más árnyalata válik meghatározóvá, így könnyen előfordulhat, hogy valaki egy adott helyzetben precíz, jól gazdálkodó alkatnak tűnik, míg más téren rendkívül felelőtlen. Ha mégis meg kívánjuk fejteni a pozitív pénzügyi személyiség titkát, és olyan vonásokra vagyunk kíváncsiak, melyek nagy biztonsággal előrejelzik az ilyen típusú beállítottságot, a kutatás eredményei szerint mindenképpen a tudatossággal összefüggő tulajdonságok közt kell keresgélnünk. Azok az emberek, akik a különböző impulzusok vagy rögzült rutinok helyett inkább racionális elvek szerint hozzák meg döntéseiket, minden valószínűség szerint pénzügyi életük terén is eredményesek lesznek .

A teljes cikk - az egyes kategóriák elemzésével - a Mindennapi Pszichológia 2016. 6. számában olvasható.