A Mesezene kétkomponensű módszer. Iskolai modulja játékosabbá varázsolja a tanulást, míg az óvodai Mesezene – nem közelítve az iskola felé – játékos foglalkozás keretében észrevétlen fejleszti azokat a képességeket, amelyekre az elsős gyermek olvasástanulása biztonsággal épülhet. Szerencsés esetben arra is hivatott, hogy a gyerekek óvoda-iskola átmenetét mind a tanulás, mind pedig az érzelmi biztonság szempontjából könnyebbé, zökkenőmentesebbé tegye.

Azok a gyermekek, akik a Mesezene módszerével készülnek elő az olvasás megtanulására, és abban a szerencsében van részük, hogy Mesezenét alkalamazó tanító osztályába kerülnek, az óvoda-iskola átmenet nehézségeiből lényegesen kevesebbet érzékelnek, mivel erős kötődés alakul ki a mesezenés szereplők és a gyerekek között. Abban a bizonytalan helyzetben, ahol új környezet, új kortársak, új felnőttek és új protokoll jelenik meg, visszatérnek a Mesezene ismerős szereplői, akik megadhatják a biztonságérzetet.

Az olvasás előkészítése

A Mesezene óvodai modulja önálló módszerként alkalmazható olvasás-előkészítő program, mely kifejezetten nagycsoportos óvodások kognitív/emocionális/szociális jellemzőire és sajátosságaira hangszerelt, ezért leginkább alkalmazott lélektani szempontokat szem előtt tartva érdemes bemutatni.

Az olvasás-előkészítés célkitűzése grandiózus vállalás, hiszen az olvasás az egyik legkomplexebb központi idegrendszeri folyamat: harminckét agyterület összehangolt munkája szükséges hozzá. Az olvasáselsajátítás kapcsán megemlítendő, hogy mi, felnőttek hajlamosak vagyunk azt egy magától értetődő, mindenki által elsajátítandó, természetes folyamatnak tekinteni, holott például Magyarországon csak Mária Terézia óta, az 1777-ben kiadott Ratio Educationis rendelkezései alapján vált általánossá.

Külön figyelmet érdemel a neuropszichológiai aspektus: mivel az olvasás egy viszonylag új keletű jelenség az emberiség történetében, így nincsenek előhuzalozott területei az agyban. Az olvasás megtanulása ezért egy lassú folyamat, melynek során konkrét agykérgi területeket foglal el ez a tevékenység. Ennek a folyamatnak a facilitálására szolgál a Mesezene módszer.

Lufimesék

Azonban a Mesezene program az olvasás-előkészítésnél jóval többet nyújt. A nemzetközi pszichológiai szakirodalom fősodrából ismert BarOn érzelmi intelligencia kérdőív öt alskálával fedi le az EQ összetett fogalomkörét. Az öt alskála – többek között – az alábbi részterületeket vizsgálja: magabiztosság, éntudatosság, önbecsülés, önmegvalósítás, empátia, társas felelősségtudat, interperszonális viszony, valóságérzékelés, rugalmasság, optimizmus, boldogság. Csupa olyan területe az életnek, melyben – a Mesezene program óvodai modulját a mindennapokban használó óvodapedagógusok megfigyelései szerint – a gyermekek jelentős fejlődést mutatnak.

A Mesezene program óvodai modulja a Lufimesékkel kezdődik, mely a magánhangzók érzékenyítésére szolgál. Az egymással laza szálakon kapcsolódó mesefolyam főhősei színes lufik, akik mókás, humoros, tanulságos kalandokba keverednek. Az unatkozó, sima, színes lufik a világban tett vándorútjuk során átélt élmények hatására varázslatos körülmények között átváltoznak emberi arccal rendelkező, emberi érzelmet hordozó társakká. A világgal való találkozás során különféle emóciókat tanulnak meg, az emóciók pedig egy-egy hangot hordoznak (fáradtság: á, düh, harag: ű, kacagás, fergeteges jó kedv: í …..).

Alapérzelmeink

Ezen a ponton kell megemlíteni, hogy Paul Ekman, a Kaliforniai Orvosi Egyetem pszichológiaprofesszora, az arckifejezés-felismerés világhírű kutatója több évtizedes kultúrközi vizsgálatainak eredményeként hét univerzális alapérzelmet azonosított. A szóban forgó érzelmeket az izoláltan élő új-guineai törzsek tagjaitól a nyugati civilizáció átlagemberéig mindenki pontosan képes felismerni: öröm, harag, félelem, meglepődés, undor, érdeklődés, szomorúság.

A Lufimesékben szereplő kilenc érzelem pedig a következő: kíváncsiság/figyelem, kacagás/öröm, szomorúság/fájdalom, fáradtság/álmosság, félelem/ijedtség, elégedettség/mosolygás, harag/düh, érdeklődés, meglepődés/csodálkozás.

Sárga Lufi - elégedettség, mosolygás: é
Zöld Lufi - harag, düh: ű
Lila Lufi - meglepődés, csodálkozás: ó
Barna Lufi – fájdalom, szomorúság:ő
Narancsárga Lufi – kacagás: í
Piros Lufi – ijedtség, félelem: ú
Kék Lufi - érdeklődés: e
Szürke Lufi – fáradtság: á

Ha az Ekman által azonosított hét egyetemleges érzelmet összevetjük a Lufimesékben szereplő luftballonok által átélt emóciókkal, azt tapasztaljuk, hogy teljesen megfeleltethetők egymással:

A hét univerzális alapérzelem	A Lufimesék kilenc emóciója
1. öröm	1. kacagás/öröm
2. harag	2. harag/düh
3. félelem	3. félelem/ijedtség
4. meglepődés	4. meglepődés/csodálkozás
5. érdeklődés	5. érdeklődés
6. szomorúság	6. szomorúság/fájdalom

+1 érzelem:	+3 érzelmi állapot:
undor	kíváncsiság/figyelem
	elégedettség/mosolygás
	fáradtság/álmosság

A Mesezene program ezeket az univerzális érzelmeket hozza el a kisgyermekek számára. Ezeknek az emócióknak az átbeszélése, személyessé tétele kiemelt jelentőséggel bír. A gyermekeknek lehetőségük van megosztani egymással a saját életükből hozott azon eseményeket, amelyek az érzelmek széles skáláját generálták bennük. Lehetőség kínálkozik továbbá arra, hogy saját érzelmeiket párhuzamba állítsák az adott lufi megélt emócióival, ezzel is elősegítve az önelfogadás folyamatát.

A kompetens társas viselkedésnek egyik lényegi komponense az igények, szükségletek, pozitív és negatív érzések nyílt kifejezése oly módon, hogy az a másik személy számára is elfogadható legyen. A megosztott élményanyag mélysége a gyermekekre van bízva: az aznapi pszichés teherbíró képességüktől függ, hogy éppenséggel csendben maradnak, vagy a legszemélyesebb élményeiket osztják meg a közösséggel.

Érzelmeink feltárása éles kontrasztban áll hétköznapi bevett szokásainkkal, hiszen emócióink megnyilvánulását, felszínre kerülését igyekszünk gyakran elrejteni, úgy, hogy sokszor magunk sem tudunk róluk. Annak ellenére van ez így, hogy ha nem tudunk róluk, az nem jelenti azt, hogy azok nem érvényesülnek, sőt éppen ellenkezőleg. A Mesezene program ezen résztechnikája hozzásegít ahhoz, hogy az egyén képessé váljon:

felismerni és tudatosítani viselkedésének érzelmi indítékait,
illetve megteremti annak lehetőségét, hogy jobban megértse saját magát és emberi kapcsolatait.

A foglalkozások menete

A foglalkozás keretbe ágyazottan történik:

1. a minden gyermek számára helyet biztosító varázstakaró elrepíti őket a Hangok Erdejébe, a „mintha-közegbe”. A foglalkozás végén pedig ugyanezzel a varázstakaróval visszaérkeznek a realitásba.

2. Az óvodai modul második részében tíz egyszerű kiejtésű mássalhangzót emberi tulajdonságokkal felruházott játéktárgyak személyesítenek meg (pl.: Dibi Dob – az álmodozó, romantikus: d, Gág Ági – az öntelt dicsekvő: g, Nénó Zénó – az önfeláldozó: n, stb.).

mesezene1.png

mesezene2.png

mesezene3.png

A program során a gyermekek számára lehetőség nyílik a kedves játékfigurák megszemélyesítésére. A dramatizáló, cselekvésközpontú, megszemélyesítő, megelevenítő tevékenység közben módjuk van a szerepek és funkciók eljátszására, így a résztvevők sokféle szituációban próbálhatják ki magukat, mindezt védett és biztonságos közegben. A gyermekek ebben a mintha közegben megtapasztalhatják önmaguk új oldalait illetve tulajdonságait, és szerencsés esetben ezeket az erősségeket megpróbálhatják „kiforgatni”, kivinni a külvilágba.

3. A harmadik egység a lufik és a játéktárgyak találkozásának és összebarátkozásának történetét bemutató mesesorozat, melynek keretében a módszer ugyanazt az agyi működési mechanizmust alakítja ki a gyermekekben, amely az olvasástanulás során két betű összeolvasásakor megy végbe.

A Mesezene program – implicit módon ugyan, de – jóval többet nyújt az óvodáskorú gyermekeknek az olvasás-előkészítésnél. Ez a többlet az érzelmi intelligencia fejlesztése, mely magában foglalja az önismeretet, empátiát, önkifejezést, interperszonális kommunikációt. A foglalkozást vezető óvodapedagógusok, terapeuták a módszer segítségével olyan magokat ültethetnek el az intellektuálisan és emocionálisan befogadó, szenzitív periódusban lévő gyermekekbe, melyek szárba szökkenve hosszú távon esélyt biztosítanak egy örömtelibb, derűsebb, kompetensebb, magabiztosabb, hatékony önkifejezést lehetővé tevő, kiegyensúlyozottabb életre.

Zentai Csaba

tanácsadó szakpszichológus
Bóbita Óvoda, Törökbálint

A módszeralkotók: a Mesezene módszert Ványi Ágnes (logopédus gyógypedagógus, speciális szakpedagógus) és Szűcs Antal Mór (okleveles gyógypedagógus, logopédus, zeneterapeuta, PHD hallgató) indították 2008-ban. 2012-ben, az óvodai modul kidolgozásakor Sándor Krisztina (pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus) csatlakozott a teamhez. A metódus fejlődéséhez e három ember munkáján kívül nagyban hozzájárult a módszert alkalmazó, azt kreatívan felhasználó pedagógusgárda, valamint a mesezenés gyerekek. Munkájuk, energiájuk, lelkesedésük csodálatos és inspiráló….

2024-01

Tartalom

Megrendelem

Fókuszban a szenvedély!

A Mindennapi Pszichológia magazin február 22-én megjelent lapszámának középpontjába a szenvedély örökké aktuális, mindannyiunkat érintő témáját állítottuk. Zákányi Lili a Körvonal rovaton belül Demetrovics Zsolt klinikai pszichológussal, addiktológussal, az MTA levelező tagjával készített interjút a digitalizáció hatásairól, az online téren túli viselkedési addikciókról és a szerhasználati függőségről, Tari Annamária cikke az okoseszközök korának dopaminélmény-hajszolását, a realitásfunkciók lazulását és a megváltozott párkapcsolati dinamikákat elemzi, Szondy Máté pedig ezúttal a mentális egészség szolgálatába állított mesterséges intelligenciáról ír.

A ChatGPT-t erkölcsre tanítani nehéz feladat

Talán ismerős az a vicc, miszerint valaki, aki retteg attól, hogy merénylet áldozata lesz egy repülőúton, megkérdezi a mesterséges intelligenciát, hogyan lehet csökkenteni annak a valószínűségét, hogy bombát robbantsanak a gépen.

Mit tanulhatunk a tömegfolyamatokból?

Ha azt halljuk, hogy valaki több emelet magasból kiesett, magával rántva egy másik embert, akkor balesetre, esetleg öngyilkosságra gondolunk.

Hírek